Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Horváth Károly : Az egyediség erkölcstani szempontból

nek működtetésénél felhasználja, mint eszközöket az agyvelőt és idegrendszert és mentül tökéletesebbek ezen eszközök, annál tökéletesebbek egyúttal a lelki tevékenységek is.

1 Agyvelő és idegrendszer tehát a tehetséggel rendszerint egyenes arányban áll. Minthogy pedig az idegrendszer — mint láttuk

2 — szintén alá van rendelve az átöröklés törvényének, azért ilyen értelemben, de nem darwinistikus értelemben, beszélhetünk némelykor a tehetségek átörökléséről. A tehetségek kialakulására továbbá nagy befolyásuk van a külső körülményeknek, az időjárásnak, éghajlatnak, vidéknek s általában a milieunek, melyben az ember világra jön vagy állandóan él. Ezen külső körülményeknek a lelki életre való befolyásáról alkalomadtán részletesebben foglalkozunk, itt csak röviden megemlítjük Siegert nyomán,

3 hogy a mérsékelt éghajlat és a szülőföldnek száraz, napos helyen való fekvése általában kedvez a szellemi tehetségek kifejlődésének, míg ellenben a nagy hőség vagy túlságos hideg, a levegő nyirkossága és a napfény hiánya hátráltatja azt. A vidéket illetőleg a legjobb talajt szolgáltatja a tehetségek kifejlődésére az egészséges kisváros. Ez a míg egyrészt elégséges anyagot ad az érzékeknek s így a léleknek is a foglalkozásra, társadalmi helyzeténél fogva nagyon alkalmas arra, hogy a foglalkozás mellett szórakozásokat is nyújtson s ezáltal megóvja a lelket vagy annak eszközeit a teljes kimerüléstől és hasznavehetetlenségtől. Ellenben a nagyváros túlságos sok benyomásaival csak kimeríti a lelket, viszont a kisfalu meg olyan kevés anyagot ad a léleknek a működésre egyhangúságánál fogva, hogy kiválóbb tehetség kifejlődésére kevésbbé alkalmasnak kell mondanunk.

4 A szülőknek társadalmi helyzete, állása, foglalkozása, életmódja stb. mind többkevesebb hatással vannak a tehetségre. Legjobban fejlődik a tehetség rendszerint olyan gyermekeknél, kiknek szülei hivatásuknál fogva szellemi és testi munkával egyaránt foglalkoznak és erejöket egy téren sem használják ki túlságosan, étkezésükben mértéket tartanak és sem nagyon fényűzően, sem nagyon szűken nem élnek, különösen az alkoholélvezetben mérséklik magukat s gyermekeiknek hasonló élvezetét a minimumra redukálják; ott fejlődik leg1 Schütz, Katolikus hitvédelem. Budapest, 1913. 46. 1. 2 V. ö. A pannonhalmi főapátsági főiskola évkönyve. 1912—1913. 274. 1. 3 Rein, i. m. VII. 20. 1. 4 V. ö. Hellpach, Die geopsychischen Erscheinungen : Wetter, Klima und Landschaft in ihrem Eintluss auf das Seelenleben. Leipzig, 1911.