Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Horváth Károly : Az egyediség erkölcstani szempontból

vagy gyorsabb lelki visszahatást értjük».

1 Tulajdonképen minden embernek sajátos vérmérséklete van; az ember ugyanis már születésekor hoz magával bizonyos vérmérsékleti dispositiókat, a melyek idővel fejlődésük alkalmával a legkülönfélébb árnyalatokat öltik magukra s annyira különlegesek, hogy két ugyanazon vérmérsékletű emberről alig lehet beszélni. Mégis már régi időktől fogva azon iparkodtak az emberek, hogy ezen különféle vérmérsékleti dispositiókat valamiképen csoportosítsák s valamennyit néhány vérmérsékleti fajra visszavezessék. Az első ilyen kisérlet Hippokratesre és Galenosra vezethető vissza.

2 Hippokrates szerint az ember testi életének alapját négy sarkalatos nedv képezi: a vér (sanguis), a nyálka (phlegma), az epe (chole) és a fekete epe (melanchole) ; az ember egészsége szerinte e négy nedvnek helyes keverékétől (temperamentum) függ. A szerint, hogy a keverékben melyik nedv van nagyobb mértékben, megkülönböztetünk vérmes (sanguinicus), nyálkás (phlegmatikus), epés (cholerikus) és méla (

mèlancholikus) vérmérsékletet. Ezen physiologiai alapon tovább építve Kr. u. a IL században Galenos és néhány arab orvos bizonyos psychologiai jelenségeket kapcsoltak össze az egyes vérmérsékletekkel s azt mondták, hogy a vér vidámmá, a nyálka közömbössé, az epe haragossá, a fekete epe búskomorrá teszi az embert, a nélkül azonban, hogy ezen okozati összefüggést kellőképen megmagyarázták volna. Mindazáltal körülbelül a XVIII. századig meg voltak az emberek elégedve a vérmérsékletnek ilyeténképen való meghatározásával,, akkor azonban megindult a tudományos kutatásoknak egész sorozata, mely a vérmérsékletnek és a vele kapcsolatos lelki jelenségeknek igazi alapját megállapítani iparkodott. Végső eredményre azonban mindezidáig nem jutottak, úgv hogy talán nem tévedünk, midőn azt állítjuk, hogy «a vérmérséklet sajátképi alapját még ma sem ismerjük biztosan. Újabban az idegalkatban keresik alapjokat. Igazi mivoltuk szerint azonban kétségkívül lelki sajátságok és alapjok maga a minden egyes egyedben más és más természetű lélek»." De bár a vérmérséklet sajátképi alapját még ma sem ismerjük biztosan s bár az újabb physiologiai tanulmányok eredményei nem egyeztethetők össze a régiek azon állításával, hogy a vérmérsékleti különbségek alapját a testi nedvek (vér, nyálka, epe> 1 Hajdu-Zoltvány, i. m. 81. 1. 2 V. ö. Rein, i. m. VII. 63. kk. 11. 3 Hajdu-Zoltvány, i. m. 82. 1.