Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: Az egyházi könyvtilalom és könyvbírálat magyarázata

kételkedni, ingadozni hitében, akár hogy igazi megvetés támad benne az egyháznak bizonyos intézményei iránt, akár hogy tisztátalan képzetekkel, vágyakkal telik el, ocsmány dolgokban gyönyörködik és kéjeleg, az halálos bűnt követ el, ha mégis elegendő ok nélkül olvas ilyen műveket, magát a Szentírást sem véve ki. Röviden és világosan mondja erre vonatkozólag Schneider:

1 «Világos, hogy a természettörvény tovább terjed, mint az egyházi törvény és ott is kötelez, a hol az egyházi törvény nem kötelez. Ha pl. valaki tapasztalásból tudja, hogy reá nézve akár személyes gyarlóságánál, akár rossz hajlamánál fogva valamely könyv veszélyes, akkor lelkiismeretben van kötelezve, hogy az ilyen könyvet kerülje, jóllehet az egyházi törvény nem tiltja meg.» Hilgers pedig:

2 « A természettörvény világosan és határozottan kimondja: Ha valamely könyvnek olvasása — a bibliát sem véve ki — nagyobb hitbeli kételyeket támaszt benned, vagy nagy veszélyt idéz elő szívbeli tisztaságodra nézve, akkor nem szabad azt olvasnod, még azon esetben sem, ha az egyház ilyen könyvet nem tilt meg.» Minthogy pedig az egyes embereknek hitbeli meggyőződése és szilárdsága, valamint erkölcsi jelleme, erkölcsi gyengesége nagyon különböző, azért egyiknek meg lehet tiltva, mint reá nézve veszélyes, a mit a másik bátran olvashat, mivel ő reá nézve ugyanaz a dolog egyáltalán nem veszélyes. Ez nagyon természetes is. A ki hitét alaposan ismeri és szilárd meggyőződésre tett szert, azt nem oly könnyen ingatják meg a legvakmerőbb támadások és legravaszabb ellenvetések sem, mint a mily könnyen vezetik félre a hitben tudatlant vagy gyenge meggyőződésű egyént az együgyű vagy otromba támadások és ellenvetések, úgyhogy hamar készpénznek vesz akármit is. Hasonlóan az erkölcstelen könyvek olvasásánál. Az erkölcsös érzületű, tiszta lélek könnyebben és tovább fog ellentállni a csábításoknak, mint az, a ki romlott képzeletű és a ki már előre némileg rokonszenvez kétértelmű, trágár dolgokkal, vagy a ki hosszabb ideig ilyféle bűnökben élt és bár megtért, mégis nagyon gyenge még a jóban, heves kísértéseket szenved még. Az ilyennél a rossz szenvedélynek csak némi kis alkalom és táplálék kell, hogy ismét hevesen föllobogjon. Mivel tehát a természettörvény alapja a valóságos lelkiveszély, ennélfogva e törvény súlyos vagy nem súlyos bűn terhe alatt kötelez a 1 I. m. 43. l. 2 I. m. 45. 1.