Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Bódiss Jusztin: Az ión-attikai művészet a női erény és méltóság szolgálatában

anyának, a kisázsiai Kybelének képei s épen azért csak importáltak lehetnek, legfölebb Artemisnek és Aphroditének ábrázolatai fordulnak elő a vár védőasszonyának képei mellett. Artemist

1 is álló és ülő alakban találjuk. Az istennő álló typusa jobb kezében őzborjut, baljában virágot tart ; felső ruhája a csípőkig fel van emelve s az így képződött redős göngyölmény hátrafelé általvetve. Erre a typusra azonban a kevés számú töredékekből csak két példányt tudtak összeállítani. Hasonló typus másutt hamarabb található, mint Athénben, így Lokrisban, csakhogy az itt talált darabok kezében őzborju helyett kakas van. Az álló alaknál fontosabb ama Tcét ülő szobor, melyek csak némileg különböznek egymástól a trón alakj ara, a felöltöztetés módjára s a karnak tartására nézve. Az egyik szobron az istennő baljában tartja attribútumát, az őzborjut, testén pedig a mellre csekély buggyanással (apoptygma) boruló ruhát visel, melynek redői bevésett hullámvonalakkal jelezvék. A másik ülő szobrocska is baljában tartja az őzet, de az alsó ruha fölött a bal vállon átvetett köpenynyel van borítva. Az előbbi ülő szoborhoz hasonló szobrok Boiótiában és Rhodos szigetén is találhatók, míg az utóbbinak egyebütt nem találni mássát s a mi fő, agyag, kidolgozás és beföstés tekintetében teljesen egyezik az az Athéna-szobrocskák föntebb megbeszélt alakjával és tekhnikájával. Már most, mivel feliratokból meg van állapítva, hogy Artemis Brauróniának akropolisi szobra ülőszobor volt, valószínűleg ezen terrakotta szobrocskához hasonlónak kell elképzelnünk az eredeti tiszteleti szobrot is. Továbbá (a mint minden jel arra mutat) ha valamely meghatározott nagyobb mintaszobor után készült, akkor ez a szobrocska, stíljéből következtetve, Peisistratos idejéből való alkotás. Csakugyan, miként Wilamowitz kutatásai bizonyítják, a Braurónion áttelepítése vagy meghonosítása, vagyis Artemis szenthelyének az akropolisra való áthozatala s egyszersmind tiszteleti szobrának felállítása is a Peisistratidák idejébe esik, a kik igazi felvilágosult türelemmel szolgálták a panhellénismus eszméjét. Eredetileg a természet buja termékenységének, később a női kellemnek és szépségnek, majd a két nem egymás iránti hajlandóságának és vonzódásának, szóval a szerelemnek, végül pedig a kaczér, sőt kicsapongó szeretkezésnek typusául fogták fel a görögök 1 Ismeretes, hogy a görög szűzi Artemisnek (Diána) semmi köze az ázsiai (ephesosi) Artemishez, a kit (miként, vatikáni fekete szobra tanúsítja) emlőkkel teltnek, clZciZ ÍJ/ természeti termékenység személyesítőjének hittek és ábrázoltak.