Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre
Dr. Bódiss Jusztin: Az ión-attikai művészet a női erény és méltóság szolgálatában
valamint a panathénaei jutaimi amphorákon és egyéb képműveken levő utánzatok a legapróbb részletekig nem egyeznek, az mit sem tesz, mivel ilynemű eltérések mindig előfordulnak és teszem az öltözet elrendezésében annyival könnyebben megmagyarázhatók, mert azon a képen, mely a várbeli főtisztelet tárgya volt, valóságos peplos lévén, a ruhának időnkénti, azaz divatszerű változása szerint ez a peplos sem maradt mindig egyazon formájú és díszítésű. Világos egyúttal az is, hogy a pátrona-szobron kívül, mely az Erekhtheionban állott, a vár istennőjének még egy másik szobra is volt szükségképen, még pedig a régi Athéna-templomban, a mely, mint maga a templom, Peisistratos idejéből származott. Vájjon ülő vagy álló szobor volt-e, nem tudni. De akár ülő, akár álló volt, csak a már megbeszélt két főtypus egyikének ábrázolatai szerint lehet azt elképzelnünk, annyival is inkább, mivel ezen agyagszobroknak Peisistratos idejéből való származását a márványszobrok régibb csoportjával való stilistikai rokonságuk bizonyítja. *** Emlékezzünk meg még azokról a szobrocskákról, melyek nem Athénát ábrázolják, hanem más, rokon (a termékenység, szüzesség, okosság stb. alapján) természetű vagy jellegű istenségnek tiszteletét tanúsítják és hirdetik az akropolison. Hogy a terrakották közt a tömeges Athéna-ábrázolatokhoz képest más istenségeknek a képei nagyon háttérbe szorulnak, ez megfelel annak az alárendelt helyzetnek, melyet a többi cultusok Athéna tisztelete mellett a várban elfoglaltak. Szakasztott így alakult ki főkép a búcsújáró helyeken nálunk is a Mária-tisztelet elsőbbsége, mely az Isten-anyaság, a közbenjáróság, a patróna Hungáriáé stb. czímén a Mária-ünnepeken minden egyebet háttérbe szorít s hajlandó volna még az áldozat alatt is csak a «Boldogasszony anyánk, régi nagy pátronánk» kezdetű éneket dalolni, azaz kizárólag Mária emlékévé tenni a szentmise-áldozatot is. 1 Csakugyan az oroszlán társaságában levő ülő alaknak egy teljes és két töredékes ábrázolásán kívül, a melyek minden valószínűség szerint az isten1 Mária és a szentek tisztelete illustrálhatja legjobban azt is, mikép bővült később a Dionysos-áldozat bősök tragédiájává. Az áldozat és a dithyrambos t. i. megtoldatott egyéb szomorú históriákkal a nemzet életéből, miként a kereszténységben is a kereszt áldozata Mária és a szentek emléknapjain ezek emlékezetével, úgyhogy az utóbbiak majdnem lefoglalták az áldozat mystériumának fő eszméjét, legalább a közönséges hivek lelki világában.
