Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre
Dr. Bódiss Jusztin: Az ión-attikai művészet a női erény és méltóság szolgálatában
A nemrég megboldogult Hampel József, nagy arkhaeologusunk, évekkel ezelőtt előadást tartott a görög művészetről a nemzeti múzeumban összegyűlt művelt közönség előtt s ott azt a kérdést vetette föl: ugyan melyik vagy hány városunk tudna közszemlére állítani csak néhány szobrot is, ha mindjárt szövetségre lépnének is e végből ? Lám, Athénnek csupán egyetlen teremében nem kevesebb, mint 40 női szobrot szemlélhetni együtt, a melyeknek némelyikét a tekhnika tökéletessége az arkhaismus műveinek legelső sorába állítja, sőt a görög művészet legvirágzóbb időszakának alkotásai közé is beiktathatná, mert különösen a morbidezza tekintetében a Kr. e. VI. század utóbbi felének mesterei szinte versenytárs nélkül állanak. 1 Azt szokták mondani, hogy még nem volt nép, mely jobban bálványozta volna a szépet, mint a görög. Azért mondotta ugyanakkor Hampel azt is, hogy a hellén népnek a szép iránti hódolatát ott találjuk már Paris pásztorfiúnak Ítéletében. Lám, megbeszélt szobraink is csak ezen ítélet igazságát bizonyítják már a görög művészet fejlődésének hajnalán. VII. A föntebbi márványszobrokat (a melyek a haladó arkhaikus szobrászatról fönnen hirdetik, hogy mennyit tanultak a görög mesterek elődeiktől s a szomszéd népek művészetéből, de egyúttal azt is, hogy már mennyit mertek újítani a maguk egyéniségének érvényesítésével) kiegészíthetjük még azokkal az, égetett agyagból készített, apróbb kegyeleti tárgyakkal, a melyeket szintén ott, abban a törmelékben födöztek föl, a melyben az előbbi nagy szobrokat. Míg a márványemlékek a vagyonos osztály felajánlásából kerültek ki, addig emezek a szegényeknek, a kevésbbé tehetőseknek hitbeli buzgalmát s jámbor áldozókészségét hirdették Athén védőasszonya iránt. Ugyanazon érzület adott nekik létet és helyeztette el a hívekkel az akropolis megfelelő pontjain, a mely a nagy művészet emlékeit, t. i. a hála érzelme, mely Ábel áldozata óta szép virágként mindig kihajt a hivők szivéből, valahányszor erre alkalom nyilik. 1 L. Springer : Kunstgesch. I. 5. kiad. 224. képet vagy Collignonnál a 376.1. szinnyomatú mellékletét. — A puha, húsos testfölület kiképzésének virtuóz mestere tudvalevőleg a későbbi korban Praxitelés volt.
