Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Bódiss Jusztin: Az ión-attikai művészet a női erény és méltóság szolgálatában

Ez a Kallirrhoé (szép forrás) nevű szent kútnak a kiömlése, görögül Enneakrúnoi, a mely tehát szükségképen más kút, mint az Ilisos mellett volt Kallirrhoé.

1 Még az apa alatt épült kőből és márványból az akropolis dísze, a vártemplom, Athéna tiszteletére, melynek alapjait 1885-ben találták meg a Parthenon és az Erekhtheion között s a mely miatt megint annyit kellett hadakoznia Dörpfeldnek. Majd ugyancsak az apa kibővítette az Alkmaionidáktól újjá épített pythói vagy delphoibeli Apollónnak szenthelyét, továbbá a samosi Héra-templom földicsért nagyszerűsége miatti dicsőségtől ösztökélve megvetette az olymposi Zeus roppant templomának alapjait, mely 650 évig befejezetlen maradt, míg végre Hadrianus császár vállalkozott a befejezés munkájára, a midőn a felavató ünnepi beszédet Antonios Polemón sophista mondotta (1. Gregorovius művében: Hadr. császár; akad kiad.). Még romjaiban is nagyszerű ez az Olympieion nevű, korinthosi stílben épült óriás templom, Athén síkságán, keletre az akropolistól, azon a helyen, a hol a monda szerint a vízözön utolsó árjai lefolytak s Deukalión és Pyrrha hálaadásul szenthelyet állítottak.

2 S vájjon honnan vették vagy hívták be Peistratosék Athénbe a szobrászokat és építőmestereket? Ebben a korszakban a képfaragás legvirágzóbb talaja az ión szigettenger (Arkhipelagosnak hítták ; most az ausztráliai szigettengert hívják így) nagyobb városai voltak s köztük kétségkívül Khios állott első helyen, a hol a hagyomány szerint vak Homéros is legtovább tartózkodott s folytatói, a homéridák, valóságos költői társulatot vagy czéhet alkottak a homérosi hagyaték fenntartására és terjesztésére. Feliratokból és főleg egy Niké-szobornak jelzéséből tudjuk, hogy Arhhermos (Mikkiadés művésznek fia) khiosi mester volt s mint ilyen meglátogatta Peisistratosék udvarát a VI. század közepe táján, a hol egy ideig tanítómesterként működött s több műhelyben dolgozott. Róla olvassuk, hogy ő befolyásolta leginkább az athéni kezdő képfaragókat, megtanítva őket a parosi márvány

3 kidolgozására s 1 Az egész kérdésnek, mely évekre szóló pört idézett föl különösen Beiger és Dörpfeld között, külön fejezetet szentelt Gardner Athén-jében. E vízvezeték szerkezetben egyezett a samosival (1. Hampel tudósítását Arch. Értesítő 1905., 305. 1.). 2 Én 1893-ban naponkint itt reggeliztem és politizáltam az egyik oszlop árnyékában Türr István nagy hazánkfiával, 48-as tábornokkal s a korinthosi csatorna mérnökével, ki egész haláláig (1908. május 2.) megtartott szíves emlékezetében, atyai barátságában. 3 Parosban ásatások folytak 15—20 éve s lehatoltak egész a Miltiadés