Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Bódiss Jusztin: Az ión-attikai művészet a női erény és méltóság szolgálatában

A Peisistratosok uralma tudvalevőleg egyes megszakításokkal 560-től 511-ig s ezen évekből az apa uralma a kettős számkivetéssel együtt 560-tól 527-ig, azaz 33 évig tartott.

1 Thukydidés, a nagy görög historikus, mondja (VI, 54.), hogy alattok az ipar és kereskedelem felvirágoztatása által nagyot haladt jelentőségben Athén városa, melynek ők is szülöttei voltak. Nagy gondjuk volt a vallásra, melyet az állam alapjává tettek. Az ión törzs hatalmát kiterjesztették a különböző cultushelyekre, úgyhogy Délosnak Apollón-cultusa, Eleusisnak Démétérrejtelmei, a hegyi lakók Dionysos-cultusa mind összefüggésbe vagy alárendeltségbe jutott Athéna tiszteletéhez képest. Délost az apa kitisztítván vallásos szertartásokkal, az athéni szövetség (symmakhia) pénztárát itt helyezte el. Az anyagi érdekek mellett megszerezték szülővárosuknak a felsőbbséget az által is, hogy Athént a görög irodalom és művészet 1 Ebbe a korba esnek a következő történelmi személyek : Servius Tullius, de még inkább a Tarquiniusok, a kiknek elűzése is egyezik a Péisistratosok vesztével ; samosi Polykratés, naxosi Lygdamis, akragasi Phalaris tyrannusok. Kroisos lydus és Amásis egyiptomi királyok, Dareios és Xerxés stb. L. még a Wagner et comp. Hellenische Kulturjának s Gyomlay görög történelmének végén a synkhronistikus táblázatokat. Mióta Bauer az Analecta Graecensiá-ban megbolygatta a hagyományos (Curtius E. s mások utáni) felfogást, azóta a historikusok nem tudnak dűlőre jutni a khronologiában. Pomptow és társai új esemény-rendet állítottak fel, de ezeknél is többet ér a hagyomány. Hérodotos furcsa ötletekhez fűzi Peisistratos bitorlását Solón után s ar mi fő, kétszer is Athéna istennő segélyével juttatja a főhatalomhoz. Egyébiránt Hérodotos 1., 5. és 6. könyvében nem rokonszenvez vele. Schwarcz Gyula is ez alapon indult görög történelmében. Sokkal megbízhatóbb és reálisabb képet ad róla Gyomlay görög történelme, különösen sigeioni s egyéb hadi vállalkozásáról, vagy a Pöhlmanné Müller Iván Handbuchjában. Államcsinyját a III. Napóleonéval szokták egybevetni, a tőle teremtett virágzó állapotokat, az irodalmi és művészi föllendülést pedig a Mediciek korával. Annyi bizonyos, hogy Athén nagyhatalmi állásának ők vetették meg az alapját s nélkülök a nagy munka ideje, Kimón és Periklés kora, alig következhetett volna be. Kedves korképet fest a szóban levő korról Münchgesang Róbert «Der Verbannte von Naxos» újabb ifjúsági regényében (Köln, Bachem), szép képekkel illustrálva. Olv. még a Peez ókori lexikonából a Peisistratos-czikkelyt. A Peisistratosok uralma már a tyrannismus korszakának végére esik. — Hérodotos egyenkint felsorolja munkájában az ismeretes tyrannusokat: korinthosi Periandrost, milétosi Aristagorást, samosi Polykratést (III., 39—43. stb.), sikyoni Kleisthenest (VI, 126. s köv.), syrakusai Gelónt (VII, 157—162.) ; melléjök sorozható Kroisos is (I, 28. s köv.). Mindegyiknek udvarában virágzó szellemi élet és művészet honolt ; így a samosi Polykratésnél volt Theodóros