Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Kemenes Illés: A Homeros előtti költészet nyomai az Iliásban és Odysseiaban

akar istenei tervébe bepillantást nyerni. A jóslás már nagyon ki van fejlődve Homerosnál is: a jósok az énekesekkel egy rangon S^ljuoepyot. Összesen öt jóst említ. Annyira azonban Homeros embere nem él vallásos életet, hogy akaratát mindenben az istenség akaratával igyekeznék egyformává tenni. Naiv hite sokszor a varázslásban nyer kielégítést, imádsága varázsigék és babonás mondókák. Wundt

1 ezen varázsigéket, mondókákat a vallásos eultus szolgálatába szegődtetett énekek egyik fajának mondja; mindenesetre kezdetlegesebb megnyilvánulásai ezek az emberben élő természetfelettinek, mint az ódai szárnyalású hymnusok vagy dithyrambusok, mert az alapul szolgáló érzés sem olyan magasztos és tiszta, mint a művészibb vallásos költészetnél. A babona a vallás torzított, emberhez nem méltó megnyilvánulása. A varázslás nagy mértékű fejlettséget mutat már a homerosi költeményekben, nevezetesen az Odyssesiában, a hol említés történik Helena varázsitaláról,

2 Kirke mesterkedése!, Odysseus necromantiája,

3 Autolykos fiainak tanácskozása Odysseus sebei felett

4 mind ilyen nyomokat mutatnak. Bűvös ereje van Athena övének, Hermes varázsvesszejének stb. Vannak átkozódási formulák,

5 a betegség daemonának megigézése, a melyek mind megmerevedett szólásmódok. A ráéneklés, ráolvasás (

etoxco

S

t

]) mellett találhatni babonás jellegű imádságokat, a melyeknek elmondásától szokatlan eredményt várnak. A mikor azt akarják sorshúzással eldönteni, hogy ki álljon ki Hektorral páros viadalra, a sisakba helyezett koczkák rázásakor a nép csendesen, felemelt kezekkel és égrevetett tekintettel imádkozik, hogy a sors Aiasra Tydeus fiára vagy a gazdag Mykene királyára essék.

6 Ugyancsak woe Se tcç emeaxsv (ugyanezeket a szavakat használja az előbbi eseménynél is), a mikor Athena az Olympos csúcsáról a trójaiak és görögök közé csap. A hirtelen jelenség hatása alatt annyira megijednek, hogy nagy dolog fog szerintük történni : vagy rettenetes harcz vagy pedig békekötés. Mindez nagyon kevés, hogy akármi következtetést is lehessen hozzáfűzni. Emberhez méltóbb megnyilatkozása a vallásos érzésnek az imádság, könyörgés. Áldozat bemutatásával, tehát valami reá nézve értékes dolognak az istenség imádására való megsemmisítésével vagy templom építésével, szobor emelésével a görög ember jogot formál magának arra, hogy kérését az istenség meghallgassa. Ké1 I. m. 335. 1. 2 Od. 4, 220. s Od. 10, 500. 4 U. o. 19, 457 és köv. 5 Od. 17, 497. e II. 7, 179—80.