Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre
Dr. Kemenes Illés: A Homeros előtti költészet nyomai az Iliásban és Odysseiaban
über ihrem Leben walten, den ersten höheren Flug gewagt hat, so nehmen auch in Griechenland zuerst die Gebete, die zu den Göttern emporstiegen, eine feste metrische Form». 1 De nagyon helytelen eljárás azt vitatni, hogy Homeros előtt a melikus faj virágzott, hogy ezt az epos kiszorította és ezen állítást azzal megokolni, hogy az epos nagy fellendülését a melos virágzása eredményezte és hogy Homerosnál több melikus faj névleg szerepel. 2 Hogyan magyarázhatni így meg, hogy csak egyet említsünk, az állandó jelzők kialakulását? Másrészt meg épen annyi adatot, ha nem többet találhatunk Homerosban az epos korábbi megindulására, mint a meloséra. Véleményünk szerint legközelebb járunk az igazsághoz, ha mint sok mindenben, itt is az arany középutat választjuk. Grosse 3 szerint ugyanis minden költészet az érzelmekből indúl ki és oda tér vissza és a legalsóbb fokon a költészet még nem differenciálódott, úgy hogy minden termékében lyrai, epikus és drámai elemek vegyest vannak meg. Wagner 4 is azt vitatja, hogy nem lehet határozottan, akár az epikus, akár a lyrikus műfajhoz sorolni, de mindamellett — mondja Schmid 5— a Homeros előtti költészet két nagy osztályba sorolható : lyrikus, a melyet ismét hieratikus és profán alosztályra oszthatni, és epikus osztályokba, a mely utóbbira is alkalmazhatjuk tárgyánál fogva a fentebbi felosztást. Schmid a Homeros előtti lyrát hieratikusra és profánra osztja fel. Ebben a felosztásban (Wundt is !) benne van egyúttal az is, hogy a költészet megindulásában két tényezőnek jut nagy szerep : a vallásos ! érzésnek és a nép profán foglalkozásának, tekintsük ez utóbbit akár a munkája közben felötlő rhythmikus mozgások szabályozójának vagy már bizonyos fejlődési fokon öröme és bánata kifejezésre juttatásának. Az elvitathatatlan, hogy a cultus nagy művészetfejlesztő tényező. A vallásos érzés akkor válik mintegy szükségszerűvé a homerosi emberben, a mikor olyas valamire törekszik, a mit saját erejével, mert érzi ennek elégtelenségét, elérni nem tud. Nagyon jellemző kifejezője ennek az, a mikor az Ilias 4. énekében maga Athena oktatja Pandarost, hogyan forduljon merész tettének sikeréért az istenek segítő hatalmához. Máskor meg jóslás útján 1 BPW i. m. 191. 1. 2 Cserei idézett munkájában. 3 Grosse, Die Anfänge der Kunst, Freiburg I. B. u. Leipzig 1894. 224.1. 4 W. i. m. 35. 1. 5 Cb.StS i. m. 20. 1.