Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: Az egyházi könyvtilalom és könyvbírálat magyarázata

engedetlenséget követnek el, ha a törvény ismerete mellett tesznek így. Mindenesetre elszomorító jelenség, lia egyháziak is a törvény nem ismerése folytán elmulasztják a jóváhagyás kérését. Ha előfordul az az eset, hogy valaki vallásos tartalmú könyvet püspöki engedély nélkül ad ki, a mi különösen hazánkban a világiaknak tudatlansága mellett könnyen előfordulhat, ez a körülmény maga még nem teszi a művet tiltottá, hanem csak gyanússá, mint a mely nagy hiányban szenved, kivéve, ha azok közé tartozik, melyekről a törvény világosan és határozottan kimondj a, hogy épen ezen hiány folytán tiltottak. Míg tehát ez utóbbiaknak olvasása és megtartása, épen mivel tiltottak, bűn, addig az előbbieké, hacsak a törvény más pontja alapján is nem tiltottak, pusztán a jóváhagyás hiánya miatt még nem bűn. 42. Világi papok az olyan könyveket se adják ki Ordinariusuknak tudta és beleegyezése nélkül, melyek tisztán természetes tudományokat vagy művészeteket tárgyalnak, hogy igy az irántuk való engedelmességnek tanúbizonyságát adják. Ugyanönékik meg van tiltva, hogy Ordinariusuknak előzetes engedélye nélkül újságoknak vagy folyóiratoknak szerkesztését vállalják el. Ez a pont egészen új és külön kötelmet szab a világi papokra az egyházi fegyelem érdekében, hogy minden botránynak, visszás helyzetnek és az egyházi tekintély bemocskolásának eleje vétessék. Csak világi papokról szól, mert a szerzetesek, kiknek kötelmeiről a a 36. pont szól, úgyis mindenben elöljárói engedélyre szorulnak. Tehát ez a két pont kölcsönösen kiegészíti egymást. A szóban lévő pont nem igazi jóváhagyást ír elő, mert különben nem lett volna ok külön pont fogalmazására, hanem csak azt parancsolja, hogy a világi papok saját püspöküknek jelentést tegyenek a természetes tárgyról szóló munka kiadására vonatkozó szándékukról s így a püspök nem is tartozik az illető munkát átvizsgáltatni és biráltatni. Czélja pedig ezen eljárásnak a püspök iránt való engedelmesség és tisztelet tanúsítása. A püspök tehát alkalmat nyer arra, hogy esetleg tiltakozzék a mű kiadása ellen, ha van rá elég oka. Míg tehát a 41. pont értelmében a vallásos tartalmú könyveket mindenki azon hely Ordinariusának tartozik alávetni, a hol kiadja, még pedig igazi jóváhagyás végett, addig a 42. pont alapján csak a világi papok tartoznak természetes tartalmú könyveik kiadásáról saját püspöküknek előzetes jelentést tenni. A pannonhalmi főapáts. főisk. évkönyve. 9