Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre
Dr. Schermann Egyed: Az egyházi könyvtilalom és könyvbírálat magyarázata
Ezen pontra nézve eltérők ugyan a szakértők véleményei, de általában véve mégis azt mondhatjuk, hogy a mely könyv egyáltalán egyházi jóváhagyásra szorul, azt a szerzeteseknek, ha a jóváhagyás Rómának nincs fenntartva, a püspök és saját elöljárójuk kettős jóváhagyásának kell alávetniök és a nyert jóváhagyást a munka elején vagy végén úgy kinyomatniok, mint a hogy másoknak csupán csak a püspökét kell kinyomatniok; egyéb munkákra vonatkozólag pedig, melyek profán tárgyakról szólnak, saját rendjükszabályaihoz kell alkaimazkodniok, miként a gyakorlat is értelmezi a törvényt. A rendi szabályok pedig általában arra kötelezik a szerzeteseket, hogy elöljárói engedélyt szerezzenek. Tehát profán munkák kiadásánál az egyes szerzeteseknek arra kell figyelniök, hogy rendi szabályaik, statutumaik, szokásaik mit kívánnak. Bár a törvény szövege csak a szoros értelemben vett szerzeteseket említi, kik igazi szerzetes rendnek tagjai, mégis a különféle congregatiók és egyéb vallásos testületek tagjai is, kik csak egyszerű fogadalmat tesznek, a szerzetesek congregatiójának 1911. január 15-én kiadott nyilatkozata szerint az Imprimatur-ra nézve ugyanazon törvénynek vannak alávetve, melynek a szoros értelemben vett szerzetesek, tehát szintén elöljárói jóváhagyásra szorulnak; továbbá, ha saját elöljárójuk megtagadja a kiadási engedélyt, nincs joguk a kéziratot valamely kiadónak úgy átadni, hogy ez a szerző nevének elhagyásával csupán csak a helyi Ordinarius jóváhagyásával adja ki a művet. A Pannonhalmán vagy egyáltalán a főapátsági elkülönített egyházterületen megjelenő könyvekre nézve elégséges a pannonhalmi főapát jóváhagyása, mert ő nemcsak rendfőnök, hanem Ordinarius is. 37. Ha Rómában tartózkodó szerző könyvét nem ott, hanem máshol akarja kiadni, Róma biboros vicariusának és a Magister Sacri Palatii jóváhagyásán kívül másra nincs szüksége. Ez a pont VII. Sándor pápának megjegyzéseiből van véve, melyeket az egyházi állam területén tartózkodó, de könyveiket máshol kiadó szerzőkre vonatkozólag a régi Index 10. szabályához fűzött. T. i. a Rómában tartózkodó szerzőnek a biboros vicarius és a Magister S. Palatii együttes jóváhagyásán kívül azon püspök jóváhagyását is meg kellett szereznie, a hol a könyvet nyomatta; az egyházi állam más helyén tartózkodónak pedig saját püspökének és a nyomtatási hely püspökének jóváhagyását kellett kérnie. A szóban lévő 37. pont már csak Róma városára nézve tesz különleges intézkedést.
