Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre
Dr. Schermann Egyed: Az egyházi könyvtilalom és könyvbírálat magyarázata
Ha több a kiadó, kik különböző helyeken laknak, akkor elég, ha az egyiknek püspöke adja meg a jóváhagyást. Magyarországban egyelőre ugyan alig fordul elő eset arra, hogy egyik egyházmegyéhez tartozó és túlságosan elfoglalt kiadóczég más egyházmegyéhez tartozó nyomdatulajdonossal nyomatna könyvet, legfeljebb vidéken lakó szerzővel mint Idadóval történik ez meg, de a külföldön nagyon gyakori az eset, hogy egyes tekintélyesebb s ennélfogva nagyon keresett könyvkiadó ezégek vagy nem győzik a munkát, vagy egyes művek nyomására nincsenek eléggé berendezve s így más nyomdákkal állíttatnak elő egyes műveket, vagy a szerző mint kiadó, könnyebben jut megegyezésre külföldi czéggel, mint helybelivel. Mivel pedig a kiadó bocsátja a könyveket forgalomba, azért őneki kell a jóváhagyásról gondoskodnia s ha a szerző gyanítja vagy tudja, hogy a kiadó nem kéri a jóváhagyást, akkor nem szabad rendelkezésére bocsátania a kéziratot. Mivel a tekintélyesebb kiadóczégek nagyon keresettek s Magyarországban azonkívül mind egy helyen, t. i. a fővárosban vannak, azért eme kiadók ordinariátusára, illetőleg az ottani censorokra eddig igen terhes munka háramlott, míg más püspökségek censorainak alig jutott munka; pl. nálunk az esztergomi érseki censoroknak összehasonlíthatatlanul több munka jutott eddig, mint egyéb vidéki censoroknak. Ezen aránytalanságon az index-congregatió 1912. május 9-én segített. E szerint most már az az Ordinarius, a kinek területén a neki alá nem vetett szerző a saját Ordinariusától már megvizsgált és jóváhagyott könyvet kiadni óhajtja, újabb vizsgálat nélkül engedheti ezt meg az illető Ordinariustól neki megküldött censori Nihil obstat jelentésnek kinyomatásával. Ez tetemes megkönnyítést jelent az esztergomi érseki censorokra nézve, mert most már, ha más egyházmegyebeli szerző pesti czéggel adatja ki művét, a bírálatot nem kell okvetlenül az esztergomegyházmegyei censoroknak elvégezniök, hanem a szerző egyházmegyéjéhez tartozó censorok is végezhetik és a jelentést az illető Ordinarius átküldi az esztergomi érseki hatóságnak. Hogy mely könyveket kell alávetni a püspöki bírálatnak, azt a 41. pont mondja meg. 36. A szerzeteséle tartsák emlékezetben ; hogy nekik a trienti szent zsinat rendeleténél fogva a püspök engedélyén kívül saját praelatusuk engedélyére is szükségük van valamely munkának kiadásához. Ez a kettős engedély pedig a munka elején vagy végén kinyomassék.
