Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

lyes életfeladatból folyó kötelességeket (szűkebb értelemben vett erkölcsi kötelmek) is megismeri. így a jogi rend természetszerűleg mint az örök törvény követelménye jelentkezik és épen ennél fogva az emberi társas élet természetes zsinórmértékévé, törvényévé lesz (természetjog).

1 A társadalomban pedig szükség van egy legfőbb önálló tekintélyre, mint a társaság alakjára, mely a különféle véleményű és törekvésű tagokat hathatósan a közjóra, a polgári társadalom czéljának megvalósítására irányítsa. A tekintélyt az emberek tökéletlensége követeli, mert ha valamennyien ismernék is eléggé a czélt, a közjót és akarnának is önzetlenül reá törekedni, a mi a rideg valóságban nincs meg, mégis szükséges volna a tekintély, mert a czél többféle eszköz különféle felhasználása mellett is elérhető s eszerint, hogy az egyesek tevékenysége szét ne forgácsolódjék, hanem egység és egyformaság, rend és béke uralkodjék, szükséges a tekintély, melynek feladata, hogy a társaságot czéljához vezesse.

2 De mi az állam valódi czélja és feladata? Az összes tagoknak földi jóléte, a mennyire itt a földön és az adott viszonyok között elérhető, alárendelésben és egyezésben az örök czéllal, az egyes embernek és az egész emberiségnek végczéljával. «Az állam ugyanis az emberek társasága, kik egy állandó tekintély vezérlete alatt avégből egyesültek, hogy az ember végrendeltetésével összhangzásban levő ideig való földi boldogságot mint mindnyájukra nézve közös jót egyesült erővel elérhessék».

3 Az állam czélja tehát más szavakkal azon külső életviszonyok létesítése, a melyek mellett az egyes emberre lehetségessé lesz, hogy öntevékenysége által mindennemű földi boldogulását munkálhassa. E czél elérése végett kettős feladata van az államnak: először is meg kell állapítania és oltalmaznia a jogi rendet, hogy béke és rend uralkodjék, továbbá a lehetőség szerint elő kell teremtenie az anyagi és szellemi javakat, melyeket az egyes emberek, családok és magántársulatok önerejükből nem tudnak megszerezni, de a melyek a társaság állapotának megfelelő földi jólét, testi és szellemi művelődés elérésére szükségesek.

4 A közös czél elérésére szolgáló eszközök pedig a törvényhozói, közigazgatási, bírói és büntető tevékenység. Ezek közöl pedig a legnehezebb és legjelentősebb a törvényhozói tevékenység, mert az állam jóléte elsősorban a jó törvényektől függ (feltéve, hogy végre is hajtják). Hogy pedig a minden emberi szívbe oltott természettörvény mellett mily szük1 Kiefer : Die Tugend der ausgleichenden Gerechtigkeit. Eichstätt. 4. 1. és Cathrein i. m. 87. s k. 1. 2 Mihályovits, Religio 1908. 582. s kk. 11. 3 Haudek: Egyháztársadalmi alapjogtan, 102. 1. 4 Lásd Wagner Lőrincz : Az egyház és állam közti viszony. Religio 1876. II. 1. s kk. II.