Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

séges még a tételes törvények hozatala is, kitűnik a dolog természetéből.

1 Mert ha józan eszünkkel elég világosan és határozottan megismerjük is a természettörvény legáltalánosabb elveit, valamint a belőlük közvetlenül levont következtetéseket, melyeket a tízparancsolat tartalmaz, mindamellett ezen általános elvek, bármily jelentősek is, a társas életre nem elegendők. Mert minél tovább következtetünk az általánostól a különös felé, minél jobban a részletekbe bocsátkozunk, minél több körülményt kell figyelembe venni, szóval minél concretebb részletes viszonyokkal és helyzetekkel állunk szemben, annál homályosabbak és bizonytalanabbak lesznek az említett elvek s így annál könnyebben támadhat, különösen ha még a különböző nevelést, a ferde hajlamokat és az emberi önzést is tekintetbe vesszük, igen nagy véleménykülönbség, nemcsak a nagy tömegben, hanem még a képzettek és szakemberek közt is (PL az általános választójogra nézve). Azért a törvényhozói hatalomnak illetékesnek kell lennie, hogy az időbeli viszonyoknak és helyi körülményeknek megfelelően Tcötelezőleg megállapítsa a természettörvénynek a társas életre irányadó távolabbi és ép azért nehezebben megismerhető végkövetkeztetéseit, úgyhogy a társaság minden egyes tagjának kötelessége szerintük cselekedni, mert csak így jöhet létre a szükséges rend és béke, egység és egyformaság a cselekvésben, csak így tudja a társaságnak minden egyes tagja, mihez tartsa magát. Azonban nem mindent lehet a természettörvényből egyszerű következtetéssel levezetni. Sok erkölcsi követelményt ez a törvény csak általános, határozatlan körvonalakban tartalmaz. Ezeket az általános, határozatlan követelményeket a concret, részletes viszonyok szükségleteinek megfelelően közelebbről meg kell határozni, még pedig ismét kötelező szabályokkal, törvényekkel. így pl. észbeli követelmény, hogy egy nagyobb társaságban különféle munkafelosztás, különféle fölé- és alárendelés legyen, hogy többféle hivatalnokok, bírák, katonák, rendőrök legyenek, hogy határozott peres és büntető rendszer legyen, hogy meghatározott vétségekre meghatározott büntetés szabassék, továbbá, hogy az egyesek a társaság czéljához adókkal és személyes szolgálatokkal hozzájáruljanak. Mindezt a természetjog csak általában követeli, míg a közelebbi meghatározás a tételes törvények feladata. Tehát kétféle tételes törvényeket kell megkülönböztetnünk a kétféle mód szerint, a hogy a természettörvényből származnak: levezetés és közelebbi meghatározás által. A tételes törvények első neme az önmaguktól világos észbeli parancsokból való következtetésekben áll, minők a lázadás, hazaárulás, gyilkosság, fajtalanság, házasságtörés, lopás, csalás, szerződésszegés, hazugság, becsületsértés, rágalmazás stb. tilalmai. És mivel 1 Müller i. m.