Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre
Mivel a természettörvény parancsai nem egyformán világosak és határozottak, hanem annál határozatlanabbak, minél tovább következtetünk az erkölcsi alapelvből és minél több körülményt kell figyelembe venni a cselekvésnél, ezért a logikus kapcsolat szerint még az ép eszű emberekre nézve is különbséget kell tenni. Az erkölcsi főelvet, mint imént láttuk, kivétel nélkül minden ép eszű ember ismeri. A második csoportbeli parancsokat, melyek a tízparancsolatban vannak Összefoglalva, szintén minden nép ismeri, minden tételes törvény nélkül is, sőt nemcsak minden nép, hanem minden ép eszű ember is legalább általában. Természetesen nem úgy értjük ezt, hogy az emberek fel is tudják sorolni eme parancsokat, mert ily értelemben sok művelt keresztény sem ismeri őket, hanem úgy, hogy maga a tárgy általában nem ismeretlen a józan eszű emberek előtt. Előfordulhat ugyan, hogy eme parancsokat egyenkint, concret részleges viszonyokra egyesek különféle okokból nem tudják alkalmazni, de általános fogalmazásukban minden ép eszű ember előtt ismeretesek. Ha pedig valaki tényleg nem ismeri is határozottan, mégis lelkiismereti furdalást érez cselekvéskor és ez további kutatásra ösztönzi. Hosszabb ideig senki sem maradhat bűntelen tudatlanságban eme parancsokra nézve. A ki tehát hosszabb ideig nem ismeri a tízparancsolatot általában, annak tudatlansága vétkes (Róm. 1,24 kk. vv.). Leküzdhetetlen és bűntelen tudatlanságban lehet valaki a tisztán belső akarati tényekre vonatkozólag, minők a gondolatok, gyönyörködések, vágyak, különösen, ha ez utóbbiak nem hatékonyak, vagyis nem eredményeznek külső cselekedetet. így a kárörömöt, haragot, boszúvágyat, tisztátalan kívánságot, ha külsőleg nem nyilvánult cselekedetben, sok ember nem tartja bűnnek. Hasonlóan leküzdhetetlen tudatlanságban lehet valaki egyes külső cselekedetekre nézve is, főleg gyermekek és tanulatlanok; de nehezebb és bonyolultabb esetekben mások is, különösen ha a tételes törvény tűri azt, a mi rossz, vagy ha mindenféle rossz külső befolyás is érvényesül, így sokan megengedettnek tartják a szükségbeli hazugságot, sőt az élet megmentése végett még a hamis esküt is, vagy a gazdagoktól való lopást, különösen ha szorultságban vannak, mint pl. a nagy uradalmak erdeiből való falopást, vagy a gazdagoktól szegények támogatása végett való lopást; egyes adóknak eltitkolását mások példáj ara, az át nem lyukasztott vasúti jegyek újra való felhasználását, egyes bár szigorúan kötelező póstai szabályoknak meg nem tartását stb. ; egy ideig tudatlanságban maradhat a fiatalság az önfertőzés vétkessége felől, sőt a lelkiismeretlen orvosok nyilatkozatai alapján a nőtlen emberek megengedettnek vagy épen az egészségre szükségesnek tarthatják a törvénytelen közösülést, annyival is inkább, mert a törvény mindenfelé tűri a bordélyházakat; a
