Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

közvélemény és orvosok befolyása alatt sok házas ember megengedettnek tartja az onanismust és a magzatelhajtást, bár ez utóbbit sokkal nehezebben, mint az előbbit. Ha tehát művelt keresztény nemzeteknél is annyiféle tévedés és nemtudás lehetséges, akkor a műveltség sokkal alacsonyabb fokán álló nemzeteknél, különösen a pogány nemzeteknél természetesen még több tévedés fordulhat elő. így érthetővé válik, hogy a nevelés és közvélemény befolyása alatt, az eredeti bűn folytán és a szenvedélyek elharapódzása mellett egyik nemzetnél általános a vérboszű, másiknál a harakiri, az emberáldozat, az özvegyek elégetése, a gyermekek kitevése vagy megölése, az elaggottak elpusztítása stb. Különben nem kell azt gondolni, hogy mindez a természettörvény teljes nem-ismerése folytán történik, vagy hogy teljesen általános. Kezdetben bizony bűnös ez a tudatlanság, hanyagság. A szenvedélyek lassanként elvakítják az észt, ismétlésekből szokás fejlődik, megkedvelés, második természet, azután mások példája, a közvélemény, a hagyomány, az anyagi haszon stb. igen nagy befolyást gyakorolnak az egyesekre, úgy hogy lassankint elaltatják lelkiismeretüket vagy egészen téves lelkiismeret alakul ki bennük. A ki megszokott valamit, már nem igen gondol, nem reflektál erkölcsi rosszaságára. És az emberek nagyon könnyen megnyugtatják lelkiismeretüket azzal is, hogy hiszen mások is •általában így tesznek.

1 Míg tehát az általános elvekre nézve szilárd meggyőződés létezik, addig a levezetteknél tudatlanság is, romlottság is lehetséges nemcsak egyes embereknél, hanem egész népeknél is, de csak úgy, hogy a tárgyilag rosszat tévedésük folytán jónak tartják, a jónak látszata mellett gyakorolják, a mennyiben az ismert általános elveket concret esetekben rosszul allcalmazzálc. Mert bár a főelvek ismerete nem tud kiveszni a népek tudatából, mégis annak megítélése, hogy egyes részletes esetekben mi jó és mi rossz, ez sokféle ingadozásnak volt és van alávetve a különböző népeknél. Ha pedig ez egész népeknél is előfordulhat, akkor annál könnyebben megesik egyes embereknél, mert itt már sokféle tényező szerepel, mint a rossz nevelés, a rossz példa, észbeli korlátoltság, érzéki vágyak és elhatalmasodott szenvedélyek és ezek következtében megszokás, megkedvelés stb. Tehát más a főelvek megismerése •és elismerése és más ezeknek egyes esetekben való gyakorlati alkalmazása. Az ész korlátoltsága folytán az egyes részletes szabályok levezetésénél egész téves következtetések is lehetségesek és a szív romlottsága folytán az általános elvnek gyakorlati alkalmazásánál az egyéni érdeknek megfelelően még sokkal könnyebben csúszik be hiba az észbeli 1 Willems Philosophia morális pag. 123.