Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

Szóval a vallásos erkölcsiség hívei az erényt, a jót nem erkölcsös érzülethői, hanem haszonlesésből gyakorolják. Azért az erkölcsiséget a vallástól függetleníteni és saját lábára kell állítani. Az autonom erkölcsiség az erkölcsi cselekvést nem alapítja önzésre, hanem igazi erkölcsös indítóokokra. A független morális hívei a jót nem haszon miatt, hanem önmagáért gyakorolják. A kornak viszonyai is sürgetőleg követelik az erkölcsiség függetlenítését, mert a vallásosság egyre jobban eltűnik, erkölcsösségnek pedig továbbra is kell lennie, mert különben teljes felfordulás állna be az emberi társadalomban. Mivel tehát a vallás most már nem egyesítő kapocs, nem sokat számít, de az erkölcsi rendnek meg kell maradnia, azért oly alapra kell helyezni az erkölcsiséget, mely a mai viszonyok mellett is, meg ezután is megállja helyét. Ha a vallásra akarnók alapítani ezután is az erkölcsiséget, létét fenyegetnők, mivel a legtöbb művelt ember már nem ismer vallást. Tehát magának az erkölcsiségnek érdeke követeli a függetlenítés! Ezt különösen az Amerikából importált «ethikai kultura társasága» hangoztatja.

1 Lássuk tehát, mennyire állják meg helyüket ezek a bizonyítékok. Az erkölcsiségben kétségtelenül törvénynyel állunk szemben. De itt most nem az a kérdés, mit tartalmaz és parancsol ez a törvény, hanem hogy ő maga micsoda törvény, milyen a természete, honnét van kötelező ereje. Sokféle törvénynyel áll szemben az ember. Vannak gondolkodási aesthetikai, nyelvtani törvények stb. De mindezek csak föltételesen köteleznek, ha bizonyos önként választott czélt akarunk elérni, ha helyesen akarunk gondolkodni, ha művészi élvezetre számítunk, ha helyesen akarjuk gondolatainkat kifejezni. Az erkölcsi törvény ellenben föltétlenül, minden körülmény közt kötelez. Kategorikusan parancsol és nem önként választott czéltól teszi függővé érvényét, hanem bizonyos meghatározott czélra való törekvést egyszerűen kötelezővé tesz. Tehát ez szorosan vett törvény.

2 Az erkölcsi rend ellenállhatatlan kötelességet ró az emberre nem physikai, hanem erkölcsi kényszert létesít. A physikai szabadság, a lehetségesség megmarad, de hiányzik a megengedettség. És ettől az 1 De hangoztatja Paulsen is : Az itt képviselt nézet szerint az erkölcstan mint tudomány nem függ attól a hittől (t. i. a másvilágban való hittől)... Az erkölcsi törvények a mostani időben és ezen a földön való emberi-történeti életnek természettörvényei ... És szeretném hozzátenni : paedagogikus gyakorlati szempontból sem tartom tanácsosnak, hogy az erkölcsi parancsoknak kötelező voltát vagy jelentőségét oly bizonytalan dologtól tegyük függővé, amilyen a jövő életben való hit. (System der Ethik

8 1Ô06. II. 247. 444. Továbbá egész halmaz idézet Donátnál : Die Freiheit der Wissenschaft. 1. Aufl. 298. s k. 1.) 2 V. ö. Mausbach : Die kathol. Moral. 3. Aufl. 132. 1.