Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

A germ. i-umlaut egyes esetei az idg szóhangsúly szempontjából

újfn : täppisch = buta ; « läppisch = lires, lapos, esztelen, szellemnélküli ; « französisch ; « dänisch ; « holländisch etc. s ily agsz. vágyóé népnevekből való melléknevek : agsz: denisc, englisc, inlendisc ; oé ensTcr, izlenzkr, etc. Miként ezen példák eléggé mutatják, ezen germ, képző előtt is ^erw-umlaut fejlődött. A képzések az ógerm.-ban véghangsúlyosak voltak. A képző ije azonban erősen tartotta magát, még a rendes syncopatio törvényeinek sincs alávetve. De mellékhangsúlya sem az idg, sem a germ.-ban nem volt, a gvökérszótaggal phonetikai, exspiratorikus egységgé lévén, ezt hamarosan áthasonította s ez annál könnyebben ment, mivel ez eredetileg hangsúlyos nem volt. A hangsúlyra vonatkozólag itt csak ezt a negatívumot lehet némi biztossággal állítani. 14. Grerm

.-ifa- (-ida-) képző. 120. Ezen germ, képző eredetileg denominalis, de aztán deverbalis elvont jelentésű, nőnemű főneveket is képzett. Előfordul az összes germ, nyelvekben. De legtermékenyebb az ó- és kfn-ben lett. Ide tartozó rendes képzések: ófn gisemidi (nyáj, sereg) ; « juhhidi (igás fogat) ; ófn frewida (< frawa) — Freude ; « gimahhidi (házastárs, házaspár) kfn: gemechede; « gimarchidi (határ) kfn: gemer

chide; « gitragidi (birtok, gabona) kfn — getregede > getreide; « gimCdidi (festék) - újfn : gemälde; « gibuidi (épület - újfn : gebäude ; « gifestidi = erődítmény ; « gitrugidi-kfn: getrügede = képzeleti álomkép, önámítás. « gevoerde = veszély ; « gejagede « gejeide — gejegede — elejtett vad ; « gelübede = fogadalom ; kfn : gebirgide = hegység ; « gescheffede = teremtett lények ; « gesegede = állítás ; « gewehsede = növényzet, növés. Willmanns (II, 260 § 2) alapján ide sorolom még a következő középfelnémet szókat: vrümede (< vrum — fromm) = jórayalóság; gremede (< gram) = kedvetlenség; groe^ede = nagyság ; — hoehede = magasság; lengede = hosszúság ; — smoehede (~ schmach) = szégyen ; ster-