Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

A germ. i-umlaut egyes esetei az idg szóhangsúly szempontjából

-lin képző használatos : sünlin, türlin, menlin : hiuflin ; moerlin, fröuwelin, lembelin, wegenlin, brüstelin, belgelin, würzelin. Azonban sem a -kin, sem a -lin előtti umlaut nem germ, hangtani jelenség, hanem speciálisan német, azért szorosan véve nem is tartozik jelen föladatunk keretébe. A -kin, újfn -chen előtt csak nagyon későn is fejlődik az umlaut; általános csak az újfn-ben lesz: Mädchen Blümchen, Stüh chen, Häuschen etc. 'Nelke' (negelikn) régibb umlautot mutat; az agsz-ban is van már néhány ily umlautos képzés : tyncen (— kis hordó), \njrncen (tüske). Ezen -in képző e/o thematikus bővülésével a többi germ, nyelvekben is előfordul, bár nem oly gyakori, mint az ófn-ben; különösen ritka az óészakiban. Ide tartoznak a köv. agsz. melléknevek és főnevek

: {Kluge : Nom. Stammb. 298 k; 57 k.) agsz. oeren (kalászos) ; « hymen (szarvból való) ; « oettren (mérges, gennyedt) ; « gylden (aranyos) ; « wyllen (forrásban gazdag); « stoénen (kavicsos, köves); « lémen (agyagos) ; « pyrnen (tövises) ; « moegden (leányka) ; « hoécin (kis kecske) gödölő, gida; « cycen (csibe) ; embren (akó, kis hordó). Az óé-ban csak néhány erkölcsi fogalmat jelentő melléknév van

: geymenn (figyelmes), hrcesenn (engedelmes), breytenn (csalfa), hyggenn (okos) fylgenn (szerencsés). 111. Látható az előző példákból, hogy az ősgerm. -in képző minden összetételében okozott nemcsak ném., hanem ált. germ umlautot. Lássuk most már e képzőt idg alakjában. Az -(i)lín-, -kin- Összetételek germ, alakítások ; közös a germ, -in- bennük ; csak ezt kell itt vizsgálatunk tárgyává tennünk: A melléknevek és semleges (kicsinyítő) főnevek ősgerm -ino- képzőjét Brugmann: Grundriss II

2, 1, 273.sk. o.-ra való utalással az idg -ino-1-inâ- képzővel tartjuk azonosnak. Ez pedig a lat. gör. óind és germ nyelvek bizonysága szerint az idg-ban a szó főhangsúlyát viselte : a lat : fibrinus, vulpinus, latinus, divinus etc. a gör. xopaxtvoç, èpu&ptvaç, àyyiazlvoç etc. és óind: kanïnas (fiatal) navinas (új) anjasinas (egyenes) etc. mind az idg -mo-képzőnek i-elemét hangsúlyozzák. Ezen i-elem hangsúlyos volta mellett bizonyít az ófn: magatîn (= leányka) képzés is, melynek alapszava magad. Ezen alapszó -dhangja germ, /i-re, tehát zöngétlen hangra vall; a magatin képzés-