Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

Tanárképzőnk tanfolyamain nem csupán a tananyag tekintetében alkalmazkodunk a fönnálló szabályzatokhoz s az állami vizsgálatok követelményeihez, hanem még a tananyag földolgozásának módjában is lehetőleg az egyetemhez s a tanárvizsgáló bizottság tagjainak tudományos rendszeréhez igazodunk. Ezt kívánja első sorban növendékeink érdeke. S mi nem resteljük bevallani, hogy nemcsak szívesen elfogadunk, hanem szorosabban követünk is minden oly elméletet, a mely kellően, tudományosan és saját fölfogásunkkal is egyezőleg meg van okolva, ha különösen valláserkölcsi világnézetünket nem sérti meg. Az említett okból megszerezzük első sorban az egyetemi tanároknak mindazon önálló műveit, továbbá kisebb tanulmányait és folyóiratbeli értekezéseit, a melyek egy-egy szaktárgy körére vonatkozólag megjelentek; másrészt az egyetemi tanárok kathedrai előadásairól is — a mennyire csak módunkban áll — tudomást iparkodunk szerezni, s ezért az egyetemi hosszabb sorozatú előadásoknak kőnyomatú ívek alakjában — újabb időben ugyan már ritkábban — megjelenő reproductióit, valamint a kurtább szabású, összefoglaló syllabusokat (a minőket pl. a boldogult Katona Lajos előadásai után szoktak kiadni), sőt a magánjellegű jegyzetes fűzeteket is — már a mennyiben kaphatók —- különös gonddal igyekszünk beszerezni. Ezekkel ugyanis nagyon előmozdítjuk növendékeinknek bizodalmas kedvét a tanuláshoz, másfelől megkönnyítjük a magunk munkáját is. Mondanunk sem kell, hogy növendékeink készültségének ez csak az egyik eszköze. Az említett tervszerű tanmenet szerint végzett és cyclikus beosztással nyolcz félévre kiterjesztett szaktanulmányok anyagának növendékeink részéről való alapos elsajátítását úgy igyekszünk előmozdítani és sikerét biztosítani, hogy rendszeresen alkalmazott ellenőrző eljárást honosítottunk meg főiskolánkon ; mert a tapasztalat bizonysága szerint még a főiskolai tanulmányokat végző növendékek sem lehetnek el számon kérő ellenőrzés nélkül. Tanárjelöltjeinknek tanulmányaik köréből nem ugyan iskolás módon (ettől-eddig), de mégis megjelölünk bizonyos határozott részleteket, a melyekről az egyes előadó órákon, természetesen nem az egész órán át, hanem csak egy részében, s olykor csupán néhány kipróbáló ú. n. fogós kérdésekre be kell számolniok. 1 Ily módon könnyen meggyőződhetünk egyrészt a felől, vájjon a növendék jól megértette-e mindazt, a mit olvasott és tanárától hallott, másrészt azt is észlelhetjük: képes-e ismereit kellő módon kifejezni. Ez utóbbi czélból főleg a fogalomszerű kifejtések körében engedjük növendékeinket hosz1 Hasonló eljárás dívik a berlini egyetem seminariumi gyakorlatain. Itt is a tanár folyton kérdéseket intéz a hallgatókhoz, kik elkészülnek és felelni kötelesek. L. Ried Fr. id. czikkét, 34. 1. Ugyanerről értesít Biró Ányos, főiskolai tanárunk, ki tavaly a berlini és lipcsei egyetemeket látogatta.