Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

Az umlaut fogalmának fejlődése

szó alá foglalja.) (i. m. 800. o.) : «Den Umlaut haben nur noch im gemeinen Leben, z. B. gähren, gebären ...» Itt a gebären-gebirst magánhangzó váltakozást is umlaut-nak mondja. Ezt azonban nem szabad elvi jelentőségűnek venni, hanem tévedésnek, következetlenségnek. 11. Adelunggsl időben már elég közel volnánk Grimmhez, ki 1785-ben született. De az umlaut fogalmának fejlődésében még igen messze áll Adelung Grimmtöl. Tudjuk, hogy Grimm a német grammatika majd minden egyes pontját történeti oknyomozással egész más világításba helyezte. Ép ennek az oknyomozásnak voltunk a régieknél teljes hiányában. S e téren Adelung sem kivétel. Söt ép az ő nagy könyvéből meríthető erre vonatkozólag egy klasszikus példa. A descriptiv iiány szinte szörnyűségnek tartotta, ha valaki az okok kutatását követelte. így Adelung (Umständliches Lehrgebäude . . . XXXI. o.) egyik jegyzetében fölháborodással utasítja vissza egy régebbi könyve bírálójának ebbeli követelését: «Die Berliner Bibliothek hat seit ihrem Entstehen mehr als eine Sprachlehre recensieret, deren Verfassern es nie eingefallen war, auch nur von einer Sache Grund anzugeben, ohne diesen Mangel zu rügen. Nun fordert sie von mir Grund in Dingen, welche keines andern Grundes fähig sind, als des Sprachgebrauches, der bey seiner Entstehung freylich wohl einen Grund hatte, aber einen Grund, der für uns kein Grund mehr ist, nämlich die dunkele Empfindung des Hörbaren in der M e h r h e i t». — Ez utóbbi szavak, mint az összefüggésből világos, az umlautra vonatkoznak. Látni való, hogy az okok nyomozásával az a kor nem tudott, mit kezdeni. Legföljebb bölcseleti abstractiók ködébe burkolta. Hogy a többesszámot annyi német szó umlaut-tal képzi, ennek eredeti oka tehát Adelung szerint: «die dunkele Empfindung des Hörbaren in der Mehrheit». d) Az umlaut fogalmának bővülése okának jegyével. 12. Az umlaut fogalmának fejlődésében eljutottunk Grimm J.-hoz.— Grimm J. a német történeti nyelvészet legnagyobb alakja. Éles megfigyelő és szigorúan következetes rendező. Ő a német tört. nyelvtan, sőt a germ, philologia megteremtője. Mindamellett voltak elődjei is, mint, az angol G. HicJcesius, a németalföldi L. ten Kate, a német Fulda Károly és a dán RasJc E. K. Ezekre támaszkodott is sok tekintetben. Ha valaki Adelung vagy Gottsched nyelvtanait kezébe veszi, szemébe fog tűnni, hogy nem tudtak a német igével mit kezdeni. Az erős igéket semmiféle rendszerbe szedni nem tudják. Anomáliáknak, irreguláris igéknek fogják fel. Grimmnek sikerült ezeket is rendszerbe foglalni. De csakis történeti alapon, a gót ablautsorok alapján. E téren elődje ten