Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

biakban nyilvánuló eltéréstől, illetőleg önállóságtól függ. Már pedig Nagy Szt. Vazulnak értekezése semmiesetre sem oly egyszerű kölcsönzés, mint a Szt. Ambrus ,de offlciis ministrorum'-j a Cicerónak hasonló czimű müve nyomán, s erről egyszeri összehasonlítás bárkit meggyőzhet.

1 Nagy Szent Vazulnak e munkája legismertebb, mert legemlegetettebb valamennyi műve között ; pedig ha ebből kellene megítélnünk írói munkásságának értékét, nem illetné a nagy név, a melylyel különben már életében illették, csakhogy nem pusztán irodalmi (különösen dogmatikai és levélíró) érdemei, hanem korszakos egyházi tevékenysége,

2 nagy szónoki híre és kiváló egyénisége alapján. Már érsek-elődje, Eusebios, alatt ő vívta ki hazája földjén az arianismus fölötti diadalt, szervező talentoma pedig egész Kis-Ázsiára kihatott.

3 Amabban az irányban nagyszámú theologiai művei, emebben pedig jótékony alapítványai hirdették fényes nevét. Egész Krisztus akart lenni : mindenét elosztotta a szegények közt, s a keresztény szeretetházaknak, a kórházaknak, sorát ő nyitotta meg keleten. Barátjával, nazianzosi Gergelylyel, s öcscsével, nyssai Gergelylyel, együtt ő alkotja az ú. n. kappadokiai triást, melynek mindegyike álló csillag a keleti, sőt a nyugati egyház egén is. Nagy tekintélynek és szeretetnek örvendett pogány körökben is, a minthogy a pogány philosophusok (különösen az epikureusok és stoikusok) módjára senki hívebb, odaadóbb barátnak nem bizonyult polgártársai irányában nálánál. Nem lehet feladatunk itt más irányú működését, akár az irodalom,, akár a közélet terén csak vázolni is; egyedül az irodalomból szakítjuk ki azt az emlegetett vonását, a mely a természethez való vonzalmára és érzékére vonatkozik s mely előfutárává teszi a humanista íróknak, sőt Rousseaunak s az őket követő íróknak. Már Humboldt Sándor

4 ismertette e nemű vonását, kiemelve nagy természetfestő tehetségét, főleg a csillagos ég, a magas hegyek s a tenger szépségeinek rajzában.

5 A teremtés hat napjának magyarázatában (Homilia in Hexaem 6, 1. ; 4, 6.) is bátor felvilágosultságot tanúsít,

0 a melylyel ép úgy megelőzte korát, mint 1 V. ö. Tiefenthaler : Párhuzam Cic. és Szent Ambrus de off-ei között. Budapest, 1900. (Központi szeminárium munkálatai közt.) Megvallja ezt minden egyháztörténetíró, sőt Baumgartner jezsuita is jeles világirodalomtörténelmében. Ez azonban csöppet sem von le Szent Ambrusnak egyéb érdemeiből ; azért Schanz római irodalom-történelmének (Müller J. Handbuch-jában) kicsinylését nem helyeselhetjük. 2 Az érseki székbe 364-ben, 34 éves korában jutott. 3 A római birodalom- és egyháznak ez időbeli állapotát keleten és nyugaton élénk, bár sokszor túlzott színekkel festi Thierrynek ismeretes két műve Aranyszájú Szent Jánosról és Jeromosról (akad. kiadv.). 4 Kosmos II., Stuttgart 1847. 27—30. V. ö. Villemain, Mélanges historiques et littéraires, III., 310. 5. köv. 5 Említi Alzog is patrologiájában, de egész terjedelmében közli Humboldt, fejtegetését Baumgartner (i. m. 38—9. 11.). 0 Ezt a sajátságát is kiemeli Humboldt S. (1. idézve Baumgartnernál 39. 1.).