Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

nazianzosi Gergely a nyelv eredetének magyarázatával, a ki részeg banyához illő felfogásnak bélyegezte az ú. n. traditionalismust, mely szerint az Isten egy anya vagy dajka módjára tanítgatta volna az embert beszélni.

1 Vazulnak szóban forgó művét sokszor kiadták és fordították

2 a renaissance óta annak bizonyságául, hogy a pogány classicusok nem veszedelmesek a kereszténységre s hogy a keresztény iskolák épen a szentatyák nyomdokait követik, ha a pogány írókat használják az elme- és szívképzés eszközeiül. A franczia és belga középiskolákban napjainkig olvastatták Vazul értekezését, sőt olvastatják ma is, a hol még lehet, mint döntő bizonyítékát a pogány irodalom veszélytelenségének.® Mostanában is föl-fölüti fejét az az irány — kath. és protest, részen egyaránt — mely a pogány classicusokat a tiszta erkölcsiség czímén ki akarná küszöbölni,

4 bár manap komoly szóra s czáfolatra nem is érdemesítjük azokat, a kik a mythologia czímén féltik korunknak hitbeli buzgalmát s erkölcsösségét.

5 Sem a neveléstan-írók, de sőt maga a ker. hit és erkölcs legfőbb őre, arómai pápa sem félti a classicusok szellemétől az ifjúság lelkületét.

6 Ha pedig oda terelődik a kérdés: vájjon a ker. egyházi írók valók-e jobban az iskolába, vagy a pogány írók? egyszerűen és röviden felelhetjük (bár e dolgozat körébe nem vág a kérdés, hisz maga Vazul ép az ellenkezőt vitatja) : hogy az irodalmi és művelődés-történelmi érdek a pogány classicusok mellett billenti le a mérőserpenyőt. Hogy alaki tekintetben nem lehetnek mintáink a ker. írók, nem szükséges bőven részleteznünk. Ebből azonban ne következtesse senki, hogy mi azt mondjuk, hogy nincsen szép nyelvezet és forma az egyházi írókban. De ha végig tekintünk rajtok, meg kell vallanunk, hogy alig egynéhányban találunk a pogány classicusokéhoz mérhető formatökélyt. 1 L. Giessweinnek : A nyelvészet fő problémái ez. művében az ill. helyet. Naz. Gergely egyezik Lucretius híres helyével, a ki megelőzte, s a Whitneyével, a ki követte őt. 2 Bruni latin fordításának létrejöttét olv. Freudenthal czikkében a Neue Jahrb. 1911. évf. II. rész, 4. 1. ; Aretinus s a többiek fordításáról 1. Bach bevezetését. 3 Nálunk tudtommal a theologiai intézetekben s a régi akadémiákon olvasták Aranyszájú Szent Jánosnak a papságról írt művét latin fordításban, különösen Nagyszombatban a jezsuiták, majd a Thun-korszakban görögül is. Én utolján olvastam noviciatusunkban görögül Khrysostomos hierosynéjét ; a köv. évben a fél-philologusok miatt már Szent Jeromos leveleit s Cicero morális műveit vették elő. 4 V. ö. Gaume és Dupanloup francziáknak hazánkba is elhatott törekvését, melynek utóhangja volt nem rég az erdélyi kath. status tanárainak mozgalma s a protestáns tanároké ugyanott, megtoldva a hazai latin irodalom tanításával : L. a vitát a Philol. közi. 1900. s 1901. évf. e sorok írójától. 5 A keresztény hit és erkölcs féltőinek megfelelt már Szepesi I. piarista akad. székfoglalójában és ugyanazt még egyszer lenyomatva köv. nagy könyvében : Jelen viszonyaink az ó-klassz, irodalomhoz, 1868. 0 V. Ö. 13. Leo levelét a belga püspökökhöz, a mely a Phil. Közi. 1901. évf. volt közzétéve.