Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

Rutherfurd-féle fémrácsot használt Kurlbaum F.

1 is, főkép a Natrium Di vonal absolut hosszának meghatározásánál és ezt oly gonddal és körültekintéssel végezte, hogy az efajta mérésnek mintául szolgálhat. A rács szélessége 43*36148 mm. s van rajta összesen 29521 karczolat és így egy-egy milliméteren, ép úgy, mint fönnebb 680. Rutherfurd osztógépéről sajnos, ugyanazt kell mondanunk, a mit Wanschafféről : hogy szerkezetét, berendezését nem ismerjük. Peirce tanúsága szerint leírása megjelent volna May értől Appleton Cyclopediajában, de még Kayser is panaszkodik, hogy e forráshoz hozzáférni nem tudott. 1882-ben Rowland H. A.

2 azzal a hírrel lepte meg a tudós világot, hogy sikerült neki egy osztógéphez való csavart készítenie, melyen a menetek hibája véges-végig kisebb 0'000254 milliméternél és hogy az ezzel a csavarral fölszerelt osztógéppel tud előállítani már olyan fmom rácsokat, a melyeken nem kevesebb mint 43000 karczolat esik egy-egy angol hüvelykre, vagyis körülbelül 1700 egy-egy milliméterre. És a tapasztalat ez alkalommal nagyon is igazolta a hírt. Oly mesterileg oldotta meg a tökéletes csavar készítésének módját, annyira kifogástalan s jó időre talán utolérhetetlen kitűnő rácsokat adott a gyakorlati spectroskopiának, hogy méltán megérdemli a legnagyobb dicséretet és elismerést. Hozzá még az a szerencsés gondolata : hogy ne üveglemezen, hanem fémtükrön, még pedig nem is sík, hanem gömbidomú vájt tükrön létesítse a vonalozást olyan eredményre vezetett a spectroskopia terén, a milyent elérni az eddigi eszközökkel majdnem határos a lehetetlenséggel. Legfőbb előnye az, hogy míg a simalemezes üvegrács tudományos kutatásoknál csak lencsékkel combinálva használható, a mi sok esetben nem kívánatos, továbbá magának az üvegnek fényelnyelő természeténél fogva a spectrumok terjedelmét is megkurtítja, megnyirbálja — addig a concav fémrács nemcsak lencsékre, illetőleg messzelátóra nem szorul, — mert, mint homorú tükör, képes maga is reális képet adni, hanem, mivel a színkép színeinek legnagyobb részét — akár az ultravörös, akár az ultra ibolya sugarakat vesszük is — vissza veri : a spectrum láthatatlan részeinek tanulmányozására igen is alkalmas. Azt mondja Scheiner:

3 Ha manapság igen nagy dispersióra akarunk szert tenni, nem fogunk többé prismákhoz fordulni, hanem igénybe veszszük az igen nagy görbületi sugárral bíró concávrácsokat, a melyekkel olyan színszóródást létesíthetünk, a milyen megfelel czélunknak. A legtöbb spectroskopiai vizsgálódásnak végeredményben az a 1 Wied. Ann. 33. p. 159—160. (1888.) 2 Kayser, i. m. m. 405. 1. s Zeitschrf. f. I. 12. p. 365. 1892.