Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre
czélja, hogy megmérjük annak a fényes csíknak, vagy sötét vonalnak a hullámhosszát, melyet a spectrumban szemügyre vettünk, s ezt kétféle módon érhetjük el : vagy megmérjük közvetve valósággal a hullámhosszát az arra leginkább alkalmas sík-rács segítségével, vagy pedig csak viszonylagos helyét határozzuk meg más ismeretes vonalokhoz mérten; az utóbbi czélra fölhasználható ép úgy a prisma, mint bármilyen rács. Mindamellett, ha igen sok vonalat kellene meghatározni, vagy nagyon is nagy pontosságot akarnánk elérni e második módon, ismét csak a concáv rácsokhoz kellene folyamodnunk, még pedig azért, mert egyrészt mégis csak több részletet nyújtanak azok színképei, mint a prismáké, másrészt mivel az interferentia törvényénél fogva a magasabb rangú spectrumokban az ismeretlen (meghatározandó) vonalak környezetében az alacsonyabb rangú spectrumok már ismeretes vonalai is előkerülnek, ama vonalak pontos helye, értéke interpolatió utján meghatározható. Mit lehet egy jó concávrácscsal elérni, azt legszebben bizonyította be maga Rowland, midőn a nap spectrumáról X = 296.7 jj. |x — À = 695.3 jj. jt-ig több részletes photographiât készített, melyek együttesen nem kisebb, mint 13.247 méter hosszú Atlast alkotnak. A színképpel együtt le van fényképezve egy alkalmas skála is, melynek segítségével az egyes Fraunhofer-féle vonalak hullámhossza 1/100000000 milliméter pontosságig megállapítható. Még tovább terjed a pontosság, ha nem absolut, hanem relativ értékeket akarunk a concáv rácsokkal elérni; abban az esetben ugyanis a fönnebb ismertetett coincidentia módszerével még 2/10000000000 milliméter pontosságig is eljuthatunk. Oly szép eredmény ez, melyet csakis Michelsonnak sikerült interferometer-jével fölülmúlnia. A milyen hasznos és megbecsülhetetlen eszköze a spectroskopiának a concávrács, a fény hullámhosszának abszolút mérésére mégsem alkalmas; arra a czélra — mint fönnebb már jeleztem — a síkrácsok valók, mert csak ezeknél vagyunk képesek a barázdák egymástól való távolságát a megkívánt pontossággal meghatározni. Készített Rowland kitűnő sík-rácsokat is, de legtöbbnyire fémtükrön; üvegrácsot összesen csak hármat csinált s ezekből is egy elkallódott. Az előzőkben megemlékeztem azokról az érdemes tudósokról, kik eddig a nevezetesebb Fraunhofer-féle vonalak s azok közül különösen a Nátrium Di vonala absolut hullámhosszának meghatározásában fáradoztak; méltányos, hogy azokról se feledkezzem meg, kik azóta Wanschaff, Rutherfurd s Rowland legkitűnőbb rácsainak fölhasználásával még nagyobb buzgósággal és körültekintéssel igyekeztek megoldani a szép föladatot. A következő táblázatos kimutatás adja azt az eredményt, a mit eddig elértek.