Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre
Annyira megtetszettek azok a rácsok, hogy nemsokára a maga számára is megrendelt egy fémrácsot, melynek bár csak 12 mm 2 a fölülete, mégis annyira bevált, hogy az observatoriumnak 5 prismás kitűnő Schröder-féle apparatusa nem sokban múlja fölül azt a spectral-készüléket, melyet azzal a rácscsal fölszerelt. 1 Egy pár esztendővel később Ugyanazon intézet alkalmazottjai; dr. Müller és dr. Kempf 2 négy Wanschaff-féle rácscsal nem kevesebb mint 300 Fraunhofer-féle vonalnak absolut hosszát határozták meg kisebb-nagyobb szerencsével. Mind a négy rácsnak egy a szélessége : 20 milliméter, a karczolatok száma sorban : 400, 400, 250 és 100 milliméterenkint. Ez a néhány adat is mutatja, hogy Wanschaff elég ügyes mechanikus e téren s ha figyelembe veszszük azt is, hogy a föntebbiek szerint 23000-nél több vonalozást is tudott gépével végeztetni, mondhatjuk, hogy e tekintetben elődjeit fölül is multa s így annál inkább lehet sajnálkozni azon, hogy magát az osztógépet közelebbről nem ismerjük ; úgy látszik, ez is csak olyan féltékenyen őrzött családi titok, mint sok más a mechanikusok műhelyében. A maga nemében elég tökéletes osztógépet készített L. M. Rutherfurd Newyorkban; de a gépet nem ő maga kezelte, hanem Chapmann, ki azonban jórészben nem üvegen, hanem a könnyebb kezelésű és sok tekintetben előnyösebb fémtükrön végezte a vonalozást. Annyi bizonyos, hogy ez az anyag puhább, mint az üveg s így a gyémánt nem kopik oly hamar ; továbbá nem kell attól tartani, hogy a rovások kipattannak, a mi az üvegnél, sajnos még a jó üvegnél is, igen sokszor megtörténik, kivált eleinte, amikor a gyémántcsúcs még nagyon is éles. De hogy finomabb, értem, vékonyabb karczolatot lehessen húzni fémen, mint üvegen, a hogy Kayser állítja, azt kötve hiszem; nem hallottam soha, hogy valaki egy milliméteren 1000-et vagy még többet karczolt volna fémre, holott az üveg még a 2093-at is kibírja. A fémrácsnak az a hátránya, hogy csak visszavert fényben használható, de viszont nagy előnye, hogy az ultraibolya sugarakat ép úgy értékesíti, mint a vöröseket míg az üvegrács igen sokat elnyel az előbbiektől. Igénybe vette Rutherfurd osztógépét Dr. Fröhlich I. 3 «Experirnentaluntersuchungen über die Intensität des gebeugten Lichtes» czimű értekezésének megírásánál is, amennyiben Chapmannal czéljainak megfelelő két rácsot készíttetett: az egyik üvegrács, de nem átlátszó, hanem fekete üvegből való, a másik fémrács. Az elsőnek 22 mm., a másiknak 43 milliméter széles a barázdált fölülete s mindegyiken egy-egy milliméterre 680 karczolat esik. 1 Zeitschrift f. I. p. 50. (1881 J 2 Wiedemann Ann. XXXIII. p. 160. (1888.) 3 Wiedemann Ann. 15. p. 578. (1882.)