Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

vett észre alakjukban. Ennek okát abban kereste, liogv talán a vonalak szélei nem egyformák s hogy erről kísérletileg is meggyőződjék, vékony zsír-réteggel bevont üveglemezen oly formán végezte a vonalozást, hogy a vonalak egyik széle simán, a másik érdesen alakult ki s íme ép olyan lett a spectrumok eloszlása, mint a főnnebbi rácsnál. Meghatározta Fraunhofer az első helyen említett kitűnő iivegráescsal a spectrum C, D, E, F, G, H vonalainak megfelelő hullámhosszát is, de nem a vörös színben előforduló B vonalét, mert — mint mondja — a színkép nagy terjedelme miatt nem volt képes azt tisztán meglátni. Hogy azonban ez is sikerüljön, szándéka volt még több üvegrácsot készíteni; vájjon végrehajtotta-e ezen szándékát, közleményéből megtudni nem lehet. Eddig átmenő fényben használta a rácsokat, de körültekintő figyelme ráterelte őt a visszaverődő fényre is. E végből fekete gyantaréteggel mázolta be a rácsok sima, hátsó fölületét, úgyhogy a barázdált előfölület csakis visszavert fényt adhatott s íme most is olyan jelenségeket látott, mint fönnebb átmenő fénynél s így ez a kísérlet is igazolta elméleti okoskodását. Messze vezetne, ha azokat a szép kísérleteket mind fölsorolnám, melyeket Fraunhofer a rácsokkal végzett; azért még csak azt az egy dolgot említem meg, hogy ő nemcsak egyenes vonalúakat, hanem körkörös rácsokat is készített, még pedig a hogy mondja: olyan géppel, melyről föltételezhette, hogy elég pontosan dolgozik. Ha mindvégig figyelemmel kísérjük Fraunhofernek e téren való működését, el kell róla ismernünk, hogy önzetlenül, tisztán a tudomány iránt való szeretetből tette és hogy elméleti vizsgálatai épúgy, mint számos igen becses és jól átgondolt mérései örök becsűek lesznek. Igazságtalanok volnánk, ha azt állítanók, hogy akkor tájban egyedül csak Fraunhofer foglalkozott és kísérletezett üvegrácsokkal. Voltak, a kik megelőzték, voltak, a kik vele egyidőben dolgoztak e téren, így Brander, (1713—1783.) (Glasgitter Vioo Zoll), Duc De Chaulnes (Glasgitter Zoll), Conventry (Glasgitter Vioooo Zoll engl.), C. Hoffmann, Glasgitter zu Licht-Beugungsversuchen und Verzierung von Stahl mit prismatischen Farben, Lebaillif sat. azonban olyan irányban s oly sikerrel senki sem használta azokat, mint ő. Nagyobb számban és a Fraunhofer-féle kísérletezésre alkalmas rácsokat készített Nobert F. A. mechanikus Barthban (Pommern). Eleinte csak mikroskopok számára való próbaüvegeket (Testplatten) csinált és e téren máig is utolérhetetlen eredményt ért el ; a mi azonban üvegrácsait illeti, Kayser

1 úgy nyilatkozik róluk, hogy bizony nem valami kiválók 1 H. Kayser, Handbuch der Spectroskopie, Bd. I. p. 402. Leipzig. 1900.