Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

beosztásúaknái ellenben távolabb estek egymástól és színjátékuk is tetszetősebb volt. A mikor Barton ügyességét és találmányát fölhasználta kizárólag üzleti ezélokra, ugyanakkor Fraunhofer, korának egyik legkiválóbb tudós optikusa és ügyes mechanikusa, az általa megszerkesztett osztógépet nem annyira anyagi haszonra, mint inkább tisztán a tudomány előbbrevitelére és fejlesztésére fordította. Előtte egy fontos és nem könnyű kérdés lebegett, melynek megoldásában azon kor sok jeles mathematikusa és physikusa, épen a megfelelő kísérletek hiánya miatt, hiába fáradozott, s a melyet ugyancsak az osztógépe szolgáltatta rácsokkal iparkodott és sikerült is megfejtenie. Ha egy közepes nagyságú messzelátó tárgylencséjét annyira elfödjük fekete papírlappal vagy más átlátszatlan lemezzel, hogy csak a közepén marad egy kis rés s így fölszerelve neki irányítjuk egy távolabb eső kicsi kis fényforrásnak, az utóbbit a kis rés miatt most színekkel szegélyezve fogjuk a messzelátóban észrevenni ; azok a színek azonban mégnem tiszta szivárványszínek ; de ha nem egy rést, hanem a rések egész sorozatát alkalmazzuk a tárgylencsére, akkor, a most jobb és baloldalt látható színes képek, már igazán szivárványszínűek, igazi színképek. Az utóbb említett színek miként való keletkezése s ennek törvényszerűsége volt az a kérdés, melynek megoldásában Fraunhofer oly sokat fáradozott. Az említett keskeny réseket eleinte úgy állította elő Fraunhofer,

1 hogy igen vékony ezüst vagy arany drótot kifeszített két sűrűmenetű csavar között vagy pedig tükörüveg lemezt bevont aranyfüsttel s ebbe véste egymás mellé ama réseket, barázdákat. Az ezekkel végzett kísérletek és mérések azonban a keresett törvényszerűséget csak sejtették és korántsem tüntették ki oly világosan, a mint azt az elmélet megkívánta ; hogy tehát egyrészt még pontosabb kísérleti adatokat nyerjen és a terjedelmesebb színképekből a fényelhajlás törvényét szigorúbban levezethesse, másrészt pedig eme fényjelenségek elméletére nézve is nagyobb biztonsággal vonhasson következtetéseket, nagyon is óhajtotta: bár sikerülne az eddig használt rácsoknál jóval finomabbakat, sűrűbb beo'sztásúakat. előállítania s mivel pusztán kézi ügyességgel ezt elérnie nem lehetett, megszerkesztette híres osztógépét, melylyel az akkortájban oly nevezetessé vált rácsokat készítette. Sajnos, hogy magáról a gépről Fraunhofer igen keveset közöl. Milyen volt a berendezése, milyen a szerkezete, az máig is titok. Csak annyit 1 J. Fraunhofer, Kurzer Bericht von den Besultaten neuerer Versuche über die Gesetze des Lichtes, und die Theorie derselben. (Vorgelesen in der math.-phys. Klasse der kgl. bayer. Akademie zu München, den 14. Juni 1823. Gilbert, Annalen der Physik, Bd. 74. 1823.