Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

(de előleges helybenhagyása minden esetre kikérendő) kedvencz szakmájába vágó jelesebb munkát vagy értekezést s azt vagy fordítva, vagy abból kivonatot készítve, vagy felette bírálatot írva, igyekezzék magát gyakorolni. Ezen munkálatát adja be az önképző-iskola elnökéhez, ki ezt a társulat által választott három biráló egyikének átadja; a megtörtént bírálat után az elnök a dolgozatot a bírálattal együtt elviendi az illető szaktanárhoz szives átnézés végett. d) Az iskola tagjainak megengedtetik, hogy havonként egyszer szabad időben összejöhetnek. De a súrlódások kikerülése végett ajánltatik, hogy mindannyiszor valamely tanárt hívjanak meg. Ezen összejövetel tárgyai leendenek a szaktanárok által helyeselt dolgozatok és bírálatok, valamint más, az önképző iskolát illető ügyek. e) A tanári testület az illető szaktanár által legjobbnak itélt egy vagy két dolgozatot érdemszerű nyilvános dicsérettel fog kitüntetni és jutalmazás végett is ajánlani. f) A növendékeknek kötelességükké tétetik pontosan körvonalazott alapszabályokat kidolgozni és jóváhagyás végett a főtiszt, perjel urnák átadni. Könnyebb tájékozás végett átadatnak nekik a győri nagyobb papnöveldében alakult «Szent Imre-társul

at» alapszabályai s a tanárok véleményezései. g) A tanári testület mind olyan tárgyat eltávolíttatni óhajt a növendékek munkálati köréből, mely politikai vagy nemzetségi szempontból súrlódásra vagy gyűlölködésre szolgáltathatna anyagot-).

1 Az értekezlet intézkedése elvette az ifjúság kedvét. Kész alapszabályokat, javaslatokat adtak neki, megmondták, mit csináljanak, hozzá még azt is ajánlották, hogy az ülésekre tanárt hívjanak meg, így azt látta a növendékség, hogy az önképző-körben semmi szabad mozgása nem lesz. Nem is fogtak hozzá az alapszabályok kidolgozásához, hanem az egész tervet abbahagyták. A tanári kar néhány tagja, midőn a főapátnak 1863 ápril 9-én a növendékek nevelésére, fegyelmezésére előterjesztést tett, a növendékek munkás kedvének fokozására, egyéb szórakozástól való elvonására az önképző-kört is ajánlgatván, panaszosan jegyzi meg, hogy méltó volna, ha a növendékek valahára föllelkesednének az önképző-kör iránt s ezzel tudományos képzettségüket is fejlesztenék.

2 Ez a megjegyzés szintén annak bizonysága, hogy a növendékségnek a tanári kartól ajánlott formában az önképző-kör nem kellett. Míg itt túlságosan érdeklődött a tanári kar, 1875-ben nem törődő, gúnyos visszautasítással szegte nyakát az ifjúság ismét föllendült vállalkozó kedvének. Mikor a július 30-i ülésen tárgyalás alá került «több 1 Jk. I. 140. 1. és melléklete. 2 Másolatban megvan a novieiusmesteri irattárban.