Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

növendék kérelme körükben fölállítandó és különösen a szóbeli előadás tökélyesítését ezélzó gyakorló iskola iránt», a növendékség ezt a választ kapta: «A tanári kar előtt, mely jól ismeri azon eszközöket, melyekkel a tanárképzést a kérelmezett irányban is elősegíteni lehet és azokat a körülményekhez képest elősegíteni is kész, legalább is feleslegesnek kellett feltűnnie (a növendékek kérelmének) és ugyan a tanári kart legfölebb arra figyelmeztethette, hogy a mondott tekintetben is a növendékek idejét jobban igénybe veheti, mint eddig tette. Az utóbbi szavakban a felelet is bennfoglaltatik a kérelmezők számára».

1 Maga Kruesz főapát is ellene volt az önképző-kör megalakulásának. A nyár folyamán tartott rendi káptalanon úgy nyilatkozott, hogy nálunk minden idő annyira igénybe van véve határozott irányú munkásság által, hogy az önképzőkör játékszerű gyűléseire stb. semmi sem marad; a gymnasialis osztályok növendékei írjanak tisztességes gyakorlatokat, úgyis panasz van, hogy alig írnak, a hittanhallgatók pedig készítsenek dolgozatokat a tanárvizsgálat ezéljaira.

2 A növendékek a következő alkalommal a tanári értekezlet megkérdezése nélkül próbálkoztak meg az önképző-kör alakításával. 1878-ban Buzdító-Tcör czimen szervezkedtek. Harmadféléves működés után azonban a tagok egyenetlenkedése következtében a kör munkássága megszűnt. Egy azok közöl, kik ennek a Buzdító-körnek létesítésében részt vettek, Mórocz Emilíán, mint noviciusmester, a novieiatus keretében 1895 augusztus 28-án újjászervezte a régi kört, majd szeptember 15-én új, Guzmics-Tcör czimen, Szent Placzid védősége alatt, «Szeretettel csiigj a hon nyelvén» jeligével irodalmi próbálkozások, zene- és énekgyakorlatok, szavalatok színhelyévé tette. A kör rendes tagjai noviciatusról noviciatusra változnak, a mennyiben a régiek Pázmándi Horváth Endre sírjánál, melyet a kör kegyelettel gondoz s halottak napján gyászbeszéd mellett meg is koszorúz, évenként az új noviciatusnak adják át a kör vezetését. A volt rendes tagok 1896 óta a kör pártoló tagjai lesznek. A rendes tisztikarral működő kis kör egyes alapítók szívességéből némi tőkéhez is jutott, melyből írásos dolgozatokra, szavalatokra könyvjutalmat tűzhetett ki. A jutalmon kívül azzal iparkodik a tagok buzgóságát fokozni, hogy a sikerült, dicséretes dolgozatok czímeit s szerzőik nevét díszalbumba íratja. Szavalatok, prózai és verses dolgozatok, műfordítások, mindezek bírálata teszi a kör rendes munkásságát. Vannak házi ünnepei, de egyes kimagaslóbb alkalmakkal, az egyházias, hazafias érzést fokozottabban fölkeltő napokon, rendi vezető férfiak tiszteletére nyilvános és változatos tartalmú díszüléseket is szokott tartani. 1 Jk. II. 31. 1. 2 Káptalani iratok, 1875., a főapáti irattárban.