Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

kellene a kérdést megoldani, nem történt nyilatkozat. Mikor Acsaynak a főiskolára is vonatkozó reformja megbeszélés tárgya volt, a kőszegi gymnasium tanári kara 1890 szeptember 22-i tanácskozásán igen egészséges gondolatot vetett föl. Rámutatván arra, hogy a reformjavaslat az intézet igazgatásának oly fontos kérdését nem is érinti, folytatólag ezeket írta: «Ily alakban nem maradhat, mint most van, midőn az igazgatói tiszt az alperjelnek és dékánnak (esperesnek), a ki mint ilyen úgyis el van foglalva, mellékfoglalkozása. Legyen az igazgatói állás elkülönítve minden más foglalkozástól, de ne legyen elkülönítve a tanári testülettől. Nem lesz elkülönítve, ha ő maga is az egyik szak tanára. Ezen állás azután lehet állandó vagy 1—2 évig tartó, mint az egyetemi fakultásoknál a dékáni állás».

1 Ezt az ajánlatot azonban sokáig nem vették tekintetbe, noha időközben az a változás történt, hogy a főmonostori alperjel perjellé választatván, Fehér Ipoly főapát nem hagyta meg az igazgatói tisztet az alperjelnél, hanem a perjelt egyszersmind főiskolai igazgatónak is kinevezte. így maradt az igazgatói tiszt egészen az 1910—1911-i iskolai évig, mikor megvalósult a kőszegiek gondolata. Hajdú Tibor dr. főapát az igazgatói tisztet elválasztotta a főmonostori állásoktól, külön igazgatót nevezett ki, ez azonban a tanári karnak is tagja maradt, mivel egyik szak tanára. Az igazgató hatásköre a Ratio educationis szerint, a tanárokra s a tanulókra való felügyelet s hogy róluk, valamint a tanulmányokról félévenként jelentést tegyen. Hogy a pannonhalmi intézet igazgatójának ugyanezek voltak a kötelességei, kiderül Kovács Tamás dr. főapátnak az 1829 deczember 10-i konventülésen tett nyilatkozatából, midőn a prodirector kötelességeit körvonalazván úgy szólt, hogy a főmonostori perjel prodirectori tisztje ugyanaz marad, a mi az ő perjelsége alatt volt, tehát nemcsak vezeti a pannonhalmi iskola tanulmányi ügyeit, nemcsak rajta lesz, hogy a tanítás az előirt systema szerint menjen, hanem egyszersmind a tanulmányi gyűléseken elnököl, javaslatokat tesz s a menynyiben ezeket a főapát jóváhagyja, gyakorlatba veszi.

2 Az oktatás ellenőrzése végett 1841-ben olyasmit ajánlottak, hogy az igazgató havonként ezt vagy azt a növendéket tegye próbára, mit tanult. Ilyen formában azonban nem gyakorolták az ellenőrzést, noha az igazgatók a tanulásra szánt időben be-benéztek a növendékekhez. A gyakorlati ellenőrzés később abban nyilvánult, hogy az igazgatók a gymnasiumi osztályok óráira el szoktak menni. A hittudományi tanfolyam és a tanárképző ellenőrzése a közel múltig csak igen kis mértékben tartozott az igazgatóhoz. Kruesz főapát úgy nyilatkozott, hogy 1 Főapáti irattár, Ill/a. 2 Pannonhalmi rendi levéltár: act. archiabbat. fasc. 70., litt. xxx.