Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

sem tudott úrrá lenni, kinek királyságát (1290—1301) a központi hatalom megteremtése érdekében folytatott harcok töltötték ki. Amikor benne 1301-ben kihalt az Árpád-ház férfiága, leányági rokonok léptek föl trónkövetelők gyanánt. Évekig tartó küzdelmek után a pápák és a magyar egyház támogatásával végül is V. István leányának és Anjou Károly nápolyi királynak az unokája, Károly Róbert lett a győztes, kinek uralomrajutása új korszakot nyitott hazánk történetében. Az erélyes Károly Róbert uralkodása (1308—1342) első felét szinte teljesen lefoglalták azok a küzdelmek, melyeket a központi hatalom, a királyi tekintély helyreállításáért vívott. Mindenekelőtt arra törekedett, hogy az oligarchiák erejét megossza, hogy egyiket a másikkal állítsa szembe, de aztán a harctól sem riadt vissza. Az Abákkal és Csákokkal 1312-ben Rozgonynál, a Borsákkal 1317-ben Debrecennél vívott győztes csatát, a Kőszegieket Köcski Sándor Zalafőnél verte le 1319-ben, Csák Máté pedig 1321-ben örökös nélkül halt meg s így az ő tartománya is a király joghatósága alá került. Az ily módon helyreállt királyi hatalom a jogrend és a törvény uralmát jelentette, amit megtorlás nélkül már nem lehetett megsérteni. Hasonlóképp eredményes volt a királynak az törekvése is, mely az ország anyagi jólétének föllendítését célozta. Az államháztartásnak a domaniális bevételek elapadása miatt megbomlott egyensúlyát a regálé jövedelmek fokozásával állította helyre. Főleg a bányászat fejlesztése és a nemesércmonopólium biztosított számára nagy bevételeket. Mint Európa legtöbb aranyat bányászó államának feje Európa bankvárosának, Firenzének a mintájára aranypénzt veretett, amit flórencinek, Florenusnak, magyarosan forintnak neveztek. A bányászat, a pénzügy s még inkább a külkereskedelem közös problémáinak megtárgyalására 1335-ben székhelyére, Visegrádra kongresszust hívott össze, melyen János cseh és Kázmér lengyel király is részt vett. Hogy a nagy anyagi és erkölcsi erőkkel rendelkező Károly Róbert mily lendületes és nagyszabású külpolitikát folytatott, az is bizonyítja, hogy kisebbik fiával, Endrével 1333-ban a nápolyi királyság örökösét, Anjou Johannát jegyeztette el, nagyobbik fia, Lajos számára pedig — Kázmér király gyermektelen halála esetére — a magyar mellé a lengyel korona öröklését is biztosította. Károly Róbert alkotásokban gazdag életének gyümölcsét igazában fia, Lajos élvezte hosszú uralkodása (1342—82) folyamán. Katonailag és jogilag szilárd alapokon álló királyságot, 541