Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

anyagi és szellemi kultúrában szépen fejlődő államot örökölt atyjától s örökségét nemcsak megtartotta, hanem fejlesztette is. Uralmát a belső rend s külső tekintély fönntartása jellemezte. Amikor nagybátyja, Kázmér király halála (1370) után a lengyel trónt is elnyerte, királysága igazi „archiregnum"-má, Kelet-Európa nagyhatalmává lett. Ezért jelenti Lajos uralkodása a magyar történet fénykorát s királyaink között ezért tiszteljük őt „Nagy" jelzővel. Sajnos, Nagy Lajosnak nem maradt fiúutóda s leánya, Mária (1382—95), majd annak férje, IV. Károly német császár fia, Luxemburgi Zsigmond (1387—1437) csak nagy nehézségek és áldozatok között tudták fönntartani Károly Róbert és Nagy Lajos tekintélyét és hatalmát. Különösen nehéz volt Zsigmond helyzete, amikor felesége halála után nemcsak a magyar nagyurak egy része, hanem IX. Bonifác pápa is ellene mondott uralmának. Később mégis megszilárdította helyzetét és sikeres külpolitikát folytatott. A magyar korona mellé 1410-ben elnyerte a német királyságét, 1433-ban pedig a római császárságét is. Nagy része volt abban, hogy összeült a konstanzi zsinat (1414— 18), mely végül is megoldotta a nyugati egyházszakadás kínzó problémáját. Ezeket a röviden vázolt hazai közállapotokat kell szemünk előtt tartanunk, amikor korszakunk magyar bencés életét s annak változásait akarjuk megismerni. Nemzeti és rendi történetünk között ugyanis egészen föltűnő hasonlóság, szinte azonosság található. Amint korszakunk politikai, úgy bencés élete is időben egyenlő, de tartalomban erősen különböző két részre tagolódik. Az 1240-től 1320-ig tartó részt mindkét vonatkozásban az erkölcsi és anyagi javak pusztulása s a vele szemben folytatott küzdelmek jellemzik. A második, az 1320-tól 1400-ig terjedő rész viszont már az újjáépítés munkáját s annak eredményét, a konszolidált állapotok képét mutatja. Nemzeti és bencés történetünknek ez a parallelizmusa természetesen nem a véletlen játékaként, hanem jórészt szoros okozati összefüggések következményeként alakult ki. A nyugati és a magyar bencés élet különbségei Érdemes rámutatni arra a különbségre, mely a nyugati és a magyar bencés apátságok élete között szemlélhető. Ennek magyarázta főleg a nyugati és a magyar történeti fejlődés különbözőségében rejlik. A magyar gazdasági és társadalmi élet menetét bizonyos fokú konzervativizmus jellemzi. A városfejlődés 542