Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

kereszt-ereklyéje nagy tömegben vonzotta a zarándokokat s a lengyel történettudomány is hálás működéséért. Mivel a lengyel apátságok a püspökök joghatósága alatt állottak, a pápai reformok alig érintették azokat. De kicsi létszámuk és szerény anyagi helyzetük is alig engedte, hogy tagjaik külföldön végezzenek egyetemi tanulmányokat. Az 1364. évi krakkói egyetemalapítás azonban minden bizonnyal az ő szellemi színvonalukat is emelte. A század utolsó éveiben a krakkói püspök szorgalmazta a stabilitas és általában a Regula s az évenkénti káptalanok és vizitációk megtartását. Törekvését főleg Miciszláv tynieci apát támogatta. A kb. 60 apátságot és perjelséget alkotó dalmáciai és isztriai bencés szerzetesség a XIII. század elejére fizikai és morális tekintetben egyaránt elérte fejlődése tetőfokát. Korunkban több helyen — pl. a pasmani, a traui Szt János, a raguzai Szt Jakab apátságban — folytak nagyobb építkezések. A Pasman-sziget bencései számára a XIV. század vége felé horvát nyelvre fordították a Regulát, melynek glagolit betűs kézirata ma is megvan. A monasztikus gyakorlatok mellett a jelentősebb apátságok élénk kulturális tevékenységet folytattak s mint „locus testimonialis"-ok — magyar mintára — hasznos szolgálatot teljesítettek a társadalom számára. A Karitász, a szegény- és beteggondozás gyakorlásából — pl. a pasmaniak — ugyancsak kivették részüket. Ám a Dalmácia birtokáért Velence és Magyarország között századokon át folyó harcok zavarólag hatottak az időközben egyébként is gyöngülő szerzetesi fegyelemre. A klauzúra s a szegénység megtartása ellen nem egyszer vétettek a szerzetesek. S ugyanakkor a magasabbra törekvő ifjúság s a vezető társadalom érdeklődése mindinkább az új, a korszerű eszméket hirdető és képviselő kolduló rendek felé fordult. A bencés élet tehát hanyatlásnak indult s ezzel a hanyatló irányzattal szemben nemcsak III. Ince és IX. Gergely, hanem XII. Benedek 1336-ban kiadott reformrendelkezése is sikertelen maradt. Ez utóbbi pápa ugyanis a kulturális tekintetben Itália felé orientálódó dalmát és isztriai monostorokat az aquileiai pátriárka egyháztartományába osztotta be. Ennek viszont az lett a következménye, hogy amint a bulla az olasz, éppúgy ezekben az apátságokban és perjelségekben sem ért el különösebb eredményt — amikor pedig a ..Benedictina" által elrendelt káptalani intézmény Magyarországon az egész XIV. századon át igen értékes gyümölcsöket termett. 516