Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

nikájának túlságosan is sötét jellemzését olvassuk a korabeli bencések életéről: a szerzetesek nem törődnek az iskolákkal; dolguk kimerül a zsoltározásban és misézésben; a tehenek, lovak, vadászebek, a gabonatermelés és sörgyártás érdeklik őket. Ezért egészen műveletlenek lesznek — azt is, aki kulturálódni szeretne, durva munkára fogják. Az elhanyatlott német bencés tudományosság legkiemelkedőbb alakját Engelbert admonti apátban (1297—1331) tisztelhetjük. Előbb 4 évig Prágában, aztán 9 évig Paduában tanult. Tudományát nagyszámú tanulmányaiban értékesítette, melyek fele része teológiai, fele része aszketikus és egyéb kérdésekkel foglalkozott. Bár a skolasztika módszerét alkalmazta, sok eredetiséget vitt a Szűz Máriáról, a hitről, a szabad akaratról, az egyház és az állam viszonyáról szóló munkáiba. Korvey apátja, Hermann és St Lambrecht szerzetese, János már sokkal szerényebb működést fejtett ki. A történetírás terén Arnold lübecki apát az 1200 körüli évtizedek eseményeit, főleg a Baltikum szláv lakosságának megtérítését jegyezte föl; de értékesek Barbarossa Frigyesre s a III. keresztes hadjáratra vonatkozó részletei is. Niederaltaich apátja, Hermann (| 1275) Annales címen délnémet történetet írt; a XIV. század folyamán Kremsmünsterben többen is dolgoztak s a század végén bizonyára St Emmeram egyik tagja állította össze a bajor apátságok alapításának történetét. A versírás vonalán a murii Konrád és a salzburgi Hermann alkotott említésre méltót. Az előbbi iskolai célra készített sok latin verset, az utóbbi német nyelven írt kb. 100 vallásos és világias tárgyú költeményt a XIV. század vége felé. Az iskoladráma kezdeteit szintén korunk délnémet kolostoraiban szemlélhetjük. Az Antikrisztus eljövetelét és bukását a XII. század vége felé Tegernseeben dramatizálták, Benediktbeuren XIII. századi kódexében pedig karácsonyi, nagypénteki és húsvéti misztériumjátékok találhatók. A húsvéti jeleneteket a XIII. századi Muriban már németül szövegezték meg. A képzőművészetek terén alig alkottak nevezetesebbet korunk német bencései. Nemcsak a francia, de még a német — pl. a kölni, strassburgi, bécsi — gótikus székesegyházak mellett is eltörpülnek a kölni, trieri, st lambrechti gótikus bencés templomok. A XIV. század közepén több, mint 250 kolostort benépesítő német bencés szerzetesség jellemzését annak hangsúlyozásával fejezzük be, hogy a romlás személyi és anyagi, lelki és szellemi vonatkozásban főleg a régi nagy apátságokban volt szemmel 514