Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

látható. Az a társadalmi előkelőség, mely korábban nagy helyzeti előnyt jelentett számukra a különféle kulturális alkotások terén, a mi korunkban már nagy akadálya lett a komoly szerzetesi életnek. Bár a többi kolostor is küzdött a különféle nehézségekkel, mégis törekedett folytatni elődei életét. A hirsaui kongregáció a XIII. század folyamán elenyészett ugyan, az újabb, a XII. századi alapítású „skót" kolostorok viszont III. Ince óhajára a regensburgi Szt Jakab-apátság irányítása alatt tömörültek s élték monasztikus életüket. A lüttichi (liégei) Szt Jakab-apátság a XIV. század elején szervezte meg reformmozgalmát, melyben a ciszterciek és a kolduló rendek egyes eszméi is érvényesültek. Jellemző volt Diethelm apát igyekezete, aki először a petershauseni kolostor élén működött szép eredménnyel, aztán pápai kinevezés révén Reichenauba került (1306—1343). A főúri származásukra büszke rendtagok éveken át nem hódoltak meg polgári eredetű apátjuk előtt. S amikor Diethelm kérésére XII. Benedek pápa 1339-ben bullában szólította föl őket, hogy ne csupán előkelő és nemes származású ifjakat vegyenek föl közösségübe, hanem egyszerű vagy polgári szülők alkalmas gyermekeit is — azok továbbra is kitartottak elavult hagyományaik mellett, melyek monostoruk pusztulását okozták. A szláv apátságok változatos sorsa A német birodalomhoz tartozó Cseh- és Morvaországban a Szt Adalbert által létesített břevnoví kolostor nemcsak vallási, kulturális és társadalmi, hanem bencés vonatkozásban is érdemes munkát végzett. Fénykorát a XIV. század folyamán élte, amikor megszervezte a braunaui kolostort és élére állott annak a reformmozgalomnak, melyet a Summa Magistri-bulla indított meg 1336-ban. Apátja 1392-ben az ország kb. 25 monostorában élő bencések vizitátora és reformátora lett. Ugyancsak jelentős szerepet játszottak a břevnoví bencések az 1348-ban létesített prágai egyetemen, ahol a Párizsban végzett rendtagok közül többen tanárok lettek. Opatovitz apátja, a történetíró Naploch viszont a bolognai egyetem hallgatója volt 1340 után. IV. Károly császár 1348-ban alapította Prágában azt az emauszi apátságot, melynek jellegzetessége volt a liturgia ószláv nyelven való végzése, 1354-ben ugyanott Szt Ambrus tiszteletére létesített konventet, melynek tagjai az ambrozián liturgiát ápolták. A 6 lengyel apátság között Tyniec után korunkban már inkább Lysa Gora (Kopasz Hegy) vitte a vezető szerepet. Szent33* 515