Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

jelentett a II. világháború után az ország politikai, társadalmi és gazdasági berendezésének átalakulása, amikor a Népköztársaság megszüntette a nagybirtok-rendszert és a tőkés gazdálkodást. Annak következtében a bencés mezőgazdasági és ipari üzemek is a nép, illetőleg az állam tulajdonába kerültek. Ezzel szemben viszont az állam és a magyar oüspöki kar között 1950ben megegyezés jött létre, melynek értelmében a rend igazgatását és a két gimnázium vezetését végző bencések állami fizetést kapnak, amiből a maguk megélhetését és intézményeik fönntartását fedezhetik. A főmonostori építkezések A nagy építkezések korszaka a XVIII. század volt, amikor a török időkben tönkrement monostorokat és templomokat igyekeztek újjáépíteni. A mi korszakunk inkább csak a hiányokat pótolta és az újabb szükségleteket elégítette ki a deáki, nyalkai, aszófői és radai templom fölépítésével. A rendet mint iskolafönntartót a visszaállításkor csupán arra kötelezték, hogy a gimnáziumok karbantartásáról és fölszereléséről gondoskodjék. A rend azonban ezen túlmenőleg is teljesítette föladatát, amikor újjáépítette a győri gimnáziumot és jelentősen bővítette az esztergomi rendházat. Azt már föntebb említettük, hogy a XIX. század második felében sok majorságot, gazdatiszti és cselédlakást létesítettek; a balatonfüredi (Fehér) Ipoly-udvar, a (Hajdú) Tibor-fürdő s többi építkezések szinte fölemésztették az üzem jövedelmét. A legtöbb építkezés Pannonhalmán történt, minek következtében a főapátság reprezentatív központja lett a magyar bencés kongregációnak. A rend visszaállítása után Novák főapát Engel József bécsi építészt bízta meg az új nagy, könyvtár elkészítésével. Az ő halála után, módosított tervek alapján, 1824től 1832-ig Páckh János folytatta és végezte be a könyvtár építését. Ugyanő készített arra is tervet, hogy a főmonostort klaszszicizáló, empire stílusban egységes és szimmetrikus szerkezetű épületkomplexummá alakítsák át. Tervéből csak az impozáns könyvtár és a robusztus torony készült el. Ezenkívül ő dolgozta ki annak a szilárd alapozású szerpentin útnak a tervét is, mely Szentmárton községet összekötötte a monostorral, amit az 1820as évek óta kezdtek — Guzmics Izidor hatására — Pannonhalmának nevezni; ma így hívják hivatalosan is. A nagyobb méretű építkezések Kruesz Krizosztom idejében folytatódtak, aki Ipolyi Arnold műtörténész ajánlatára a neves -920