Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

8%-os arányban kellett hozzájárulnia a közös kiadások fedezéséhez. Ezen az úton haladt tovább Vaszary főapát, aki a Kruesz által átvett, közel 10 000 holdas birtokkal rendelkező zalavári apátságot is beszervezte a terhek közös viselésébe, a gazdatiszteket pedig százalékos prémium-rendszerrel igyekezett fokozottabb munkára serkenteni. Fehér Ipoly nagyszabású racionalizálást hajtott végre, amikor részletes utasításokban meghatározta a bencés és civil vezetők jogait és kötelességeit, gazdasági és számviteli teendőit, amikor fölállította a központi pénztárt és számvevőséget s rendezte a törzsvagyon, az egyházi alapítványok és a forgótőke viszonyát. A Győr—Veszprém—Dombóvári vasút létesítésében való közreműködés által a század végén a bencés birtokok egész sora jutott vasúti állomáshoz. így az ő idejében, a századfordulón az évi egy millió koronát meghaladó tiszta jövedelem már erősen aktív jellegű gazdálkodást mutatott. Ez a kedvező helyzet és irányzat azonban nem sokáig tartott, mert az I. világháború és annak elvesztése a bencés gazdálkodást is katasztrófába döntötte. A rend a hadikölcsönök és az infláció következtében szinte teljesen elveszítette értékpapírjait, a nagyszabásúvá fejlesztett balatonfüredi fürdőüzem bérlete pedig illuzórikussá vált. Ily körülmények közt csak a súlyos föltételek mellett kapott kölcsönök segítségével lehetett fönntartani a gazdálkodás mobilitását. A nagy erőfeszítések azonban már a 30-as években meghozták eredményeiket. A legfölsőbb bíróság erkölcsi lehetetlenülés címén semmisnek nyilvánította a balatonfüredi bérletet s a kb. ötmillió pengő értékű objektum ismét rendi kezelésbe került. Hamarosan utána nemcsak adósságaitól mentesült a rend, hanem a Lónvay herceggel kötött szerződés révén Bodrogolasziban értékes mezőgazdasági területet, szőlőt és gyümölcsöst is tudott szerezni. Ezt a gazdasági megerősödést a személyi kiadások egészséges csökkentése mellett főleg annak lehetett köszönni, hogy Kelemen Krizosztom főapát idejében a már nagyrészt mező-, illetve közgazdasági és erdészeti főiskolát végzett bencés kormányzók a belterjes gazdálkodást valósították meg. Annak keretében a gabonaneműkkel szemben erősítették az ipari és takarmánynövények termesztését, ami által sokat fejlődött az állatállomány minősége s a marha- és sertéshizlalás is. Több szeszgyár létesítése, az erdő- és szőlőgazdaság fejlesztése, a gépesítés fokozása ugyanezt a célt szolgálta. A rend gazdasági élete számára aztán újabb megrázkódtatást -919