Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

és a „Bevezetés a differenciálgeometriába" c. jól bevált köny­veit. A korszak irodalmi működésének jellemzését annak megemlí­tésével fejezzük be, hogy többen voltak olyan bencések, akik a tudomány, a nemzeti és vallásos kultúra szolgálatára folyóira­tokat szerveztek, illetőleg szerkesztettek. Ezek közé tartozott Szeder Fábián Urania-ja (1828—33), Guzmics Izidor Egyházi Tár-a (1832—9), Rómer Flóris Győri történeti és régészeti füze­tek, Archeológiai Közlemények (1864—73), Archeológiai Érte­sítő (1868—72) nevű folyóirata. Fiissy Tamás negyedszázadon át (1864—89) a Szent István Társulatot igazgatta s ebben a minő­ségében több naptárt, napilapot, folyóiratot (Kath. Néplap, Kath. Lelkipásztor, Jelenkor, Tájékoztató) szerkesztett. A Szt István Társulat naptára mellett igen elterjedt a Komáromi Naptár is, melyet 1831-től 1835-ig Czuczor Gergely, 1865—1890-ig Nyu­lassy Antal, majd Gyulai Rudolf szerkesztett. A Szt István Tár­sulat és Akadémia reprezentatív folyóirata, a Katolikus Szemle élén 1941-től haláláig Kühár Flóris, utána megszűnéséig, 1944 végéig Radó Polikárp állott. Az utóbbi jelenleg a Teoló­giá-t, Pénzes Balduin pedig az Űj Ember-t szerkeszti. Ki­mondotta n bencés folyóirat volt a már említett Szent Gel­lért (1898—1917) és a Pannonhalmi Szemle (1926—44). Azt az I., ezt a II. világháborúval kapcsolatos anyagi összeomlás sem­misítette meg. Míg az előbbi csupán hitszónoklati, illetőleg diák­pasztorációs folyóirat volt, addig az utóbbi Kühár Flóris, majd Mihályi Ernő szerkesztésében „a magyar kultúra és a bencés szellem" egyetemleges szolgálatára törekedett. Azt célozták a bencés írók szellem- és természettudományos tanulmányai, a bőséges, a hazai és külföldi könyvtermelést figyelemmel kísérő szemle-, a bencés vonatkozású Benedictina-rovat, melyek évente 5 számban 400 oldalt töltöttek meg. A pannonhalmi könyvtár és levéltár A szellemi munkára irányított rendnek természetesen első­rangú érdeke volt, hogy megfelelően fölszerelt könyvtár álljon rendelkezésére. Bár az 1786-ban lefoglalt pannonhalmi könyv­tár állagából csupán 757 kötetet sikerült 1802-ben visszaszerezni, Novák főapát egyik legfőbb tendőjének tekintette annak újjá­szervezését és céltudatos fejlesztését. Különösen sok könyvet szerzett az 1803-ban és az azt követő években föloszlatott né­met bencés és más kolostorok könyvtáraiból, de vásároltatott Velencében és egyebütt is. Ezenkívül bencések és más egyhá­-914

Next

/
Thumbnails
Contents