Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

állam, illetőleg az érdekelt városok pedig használható épületeket tudtak rendelkezésre bocsátani. így 1802-ben a győri, soproni, pápai 1807-ben a nagyszombati, 1808-ban az esztergomi, 1811-ben a komáromi, 1812-ben a pozsonyi, 1815-ben a kőszegi középiskola átvétele történt meg. A székesfehérvári és a pécsi gimnáziumot időközben a ciszterciek kapták meg. Ezért Novák főapát 1815-ben azt kérte a kormányzattól, hogy azok helyett a győri és pozsonyi kir. akadémia kétéves bölcseleti karának vezetését bízzák a rendre, mivel mindkét helyen már úgyis rendháza és tanári testülete van a szerzetnek. A kérést 1816-ban teljesítették, s így a pannonhalmi kongregáció a XIX. század első felében 2 akadémián, 7 hatosztályos gimnáziumban és 1 (pápai) négyosztályú grammatikai iskolában végezte a magyar ifjúság nevelését és oktatását. Ez az állapot változatlan maradt 1848ig, amikor válságos helyzetbe került az egyházi, a szerzetesi, a bencés iskolák léte. Eötvös József, a bencésekkel szemben jóindulatú vallás- és közigazgatásügyi miniszter június folyamán úgy informálta Rimely főapátot, hogy nemcsak a katolikus iskolák, hanem a szerzetes rendek élete is bizonytalanná vált. A bencés rend sem mint tanító szerzet, hanem csupán mint a nemzeti történelmet ápoló tudományos társaság maradhat fönn. Bár a forradalom vihara nem tudta elsöpörni a jelzett egyházi intézményeket, a nyomába lépő bécsi abszolutizmus szintén fájdalmas csapásokat mért a bencés kongregációra. A Magyarországra kiterjesztett Organisations-Entwurf értelmében a mi középiskoláink is négyosztályos al- vagy kis-, illetőleg nyolcosztályos főgimnáziumokká lettek, az akadémiák kétéves bölcseleti tagozata pedig részben megszűnt, részben a főgimnáziumba olvadt. így lett a pápai után a kőszegi és a komáromi is kisgimnázium, a győri, a soproni és az esztergomi viszont főgimnáziummá fejlődött. A pozsonyi intézetet a germanizáló törekvések vették ki 1850-ben a magyaros szellemű bencések kezéből s alakították át királyi katolikus főgimnáziummá; a nagyszombati 1852-ben az esztergomi érsekség irányítása alá került. Ezen változások következtében a rend a XIX. század második felében 3 kis- és 3 főgimnáziumban nevelte és oktatta a magyar ifjúságot. Am a század 80-as évei óta szinte egymást érték egyes városok — pl. Újvidék, Zenta, Baja, Szabadka, Kaposvár, Kiskunfélegyháza, Békésgyula, Űjpest, Szekszárd — vezetőségének és társadalmának kérelmei, hogy gimnáziumuk szervezése, illetőleg vezetése számára bencés tanárokat nyerjenek. Ezek a törekvések a rend személyi és anyagi viszonyai következtében 54 Szent Benedek fiainak II. 897