Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

nem jártak ugyan sikerrel, de 1908-ban a pápai és a komáromi, 1913-ban pedig a kőszegi intézet főgimnáziummá fejlődött. Jelentős esemény volt azután, amikor évtizedes tárgyalások és tervezgetések után a rend Budapesten is meg tudott telepedni és 1922-ben megnyitotta gimnáziumát. 1939-ben Pannonhalmán nyílt meg a gimnázium, melynek növendékei szinte kivétel nélkül az internátus bentlakói voltak. Mikor végül 1945-ben a csepeli gimnázium vezetését is magára vállalta a magyar bencés kongregáció — elérte hatásköre legnagyobb kiterjedtségét. 1950-ben 8 gimnáziumának kb. 3500 középiskolás növendéke volt. A gimnáziumok nevelő és oktató munkáját a főapátok irányították, ők nevezték ki az igazgatókat és a tanárokat. A kir. tankerületi főigazgatók — az 1802. évi visszaállító oklevél értelmében — csupán korlátolt ellenőrzést gyakorolhattak annak megállapítására, hogy az intézetek megfelelnek-e az állami rendelkezéseknek? Később — az 1935. évi VI. törvénycikk értelmében — az Egyház is kifejlesztette az iskolái életét irányító és ellenőrző szerveit, amikor a püspöki kar tagjaiból és a tanító rendek vezetőiből megalkotta a hercegprímás elnöklete alatt működő Katolikus Tanügyi Főhatóságot s annak adminisztratív szervét, a Katolikus Középiskolai Főigazgatóságot. A bencés gimnáziumok hivatását kezdettől fogva abban látták, hogy — Horváth Pál kormányzó apát megfogalmazása szerint — „a magyar ifjúság szívét igaz jámborsággal és hazafiassággal, eszét pedig tudományokkal töltsék meg". Ugyanezt a gondolatot Kruesz főapát így fejtegette: „A gyermeket nemcsak oktatni, hanem nevelni is kell... Fejleszteni kell a gyermeknél az elmét és a szívet, az értelmet és az akaratot, amazt az igazban, ezt a jóban. Ha az oktatás főképp az értelem fejlesztésére törekszik, a nevelés a jellemképzést szolgálja ... Az értelem fejlesztésére kitűnően alkalmasok a nyelvek... Ami a jellemképzést illeti,... azt a vallásos oktatás és nevelés és a történelmi, különösen hazai képek adják." A nemes, magas cél elérésének két legfőbb eszköze az államilag megállapított tanterv és az azt megvalósító tanári testület. De ezek között is az utóbbi a fontosabb, mert — mikért Kruesz főapát 1868-ban írta a Kiegyezés után ismét közoktatásügyi miniszterré lett Eötvös Józsefnek — „a tanárok ügybuzgósága, okossága és lelkülete a rossz tanterv mellett is föl tud mutatni kellő eredményeket". A főapátok és később a káptalanok is az igazgatók megfelelő szellemi és erkölcsi képességeit és törekvéseit helyezték elő-898