Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

elöljárókat (seniorokat), a rendházanként és apátságonként 1—1 választott képviselőt, összesen 26 személyt hívott meg káptalanra. Ezen eljárás ellen a rendházak többsége (Győr, Sopron, Kőszeg, Nagyszombat) tiltakozott; nem választott képviselőt, hanem azt kívánta, hogy a káptalanon minden fölszentelt rendtag részt vehessen. A főapát azonban nem engedett álláspontjából s 1838-ban még a választottakat is kihagyta a meghívottak, a ,,capitularis"-ok névsorából, s csupán az általa kinevezett elöljárókkal és személyekkel tartotta meg az egyetemes káptalant. Ez az eljárás a legteljesebb abszolutizmust jelentette a kongregáció kormányzatában, amit el is ítélt a királyhoz intézett, föntebb már említett följelentés. A váddal szemben a főapát előadta védekezésében, hogy bár a Regula fontosabb dolgokban az egész közösség megkérdezését írja elő, a — szerinte — nálunk is érvényben lévő cassinói statútumok csak a „seniorok" meghallgatását kívánják. A pannonhalmi konventet a múltban is csupán novíciusok fölvételénél és fogadalomra bocsátásánál, örök terhek vállalásánál és a főapát választásánál hívták össze; másoknak nem volt szavazati joga. De egyébként is 124 személyt nem tud elhelyezni a főmonostorban s a montecassinói fölfogást magáévá téve nem is tartja célra vezetőnek a tömeggel való tanácskozást. Mivel az 1802. évi visszaállító levél nem adott rendelkezést a káptalanok tartására, ő azt nem is sérthette meg. Fölfogása mellett meg is maradt élete végéig, noha az 1840ben összehívott káptalan tagjai szintén kérték, hogy tartson olyan káptalant, melyen az összes telj es jogú, azaz tanulmányaikat befejezett, fölszentelt rendtársak részt vehetnek. A Kovács halála után 1841 szeptemberére összehívott főapátválasztó káptalanon 159 bencés nevében 128 jelent meg Pannonhalmán. Miután kiválasztották azt a 3 személyt, akiket mint főapát-jelölteket az uralkodó elé terjesztettek, egyéb rendi ügyekkel is foglalkoztak. Ezek során eltörölték a „capitularis" címet, a pannonhalmi konvent pedig arra kérte a királyt, hogy a „conventualis" jelzőt az összes teljesjogú rendtagokra alkalmazhassák, mert valamennyien „pannonhalmi bencések" s így mindnyájan részt vehetnek a káptalanokon és az apátválasztásokon. A kongregáció által ismét első helyen fölterjesztett Rimely Mihály a királyi kinevezés után pápai megerősítést kért és kapott — ami ezután rendszeres gyakorlattá vált. Az új főapát kormányzása elején elődeinél jóval több megértést tanúsított -876