Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

kor aztán fölszabadult a jobbágyság s létrejött a kiegyezés, az anyagilag megerősödött és függetlenült falusi lakosság is nagyobb mértékben tudta iskoláztatni gyermekeit, ami a szerzetesi hivatások arányában is megmutatkozott. Attól fogva a falusi származásúak jutottak többségre — kivéve a világháborúval kapcsolatos elszegényedés idejét, amikor ismét nagyobb nehézségekbe ütközött a falusi gyermekek és ifjak városi, középiskolai taníttatása. így érthető, hogy a kongregáció tagjainak túlnyomó többségét a falusi kisbirtokosság és a városi kispolgárság fiai alkották. Mert a főapátokat és az apátokat a rendtagok maguk közül választották, következik, hogy ők is ezekből a társadalmi rétegekből emelkedtek előkelő állásaikba. A főapátok között Novák Krizosztom kisnemes, Rimely Mihály és Kelemen Krizosztom kisiparos, Kruesz Krizosztom és Sárközy Pál kisgazda, Fehér Ipoly gazdatiszti, Hajdú Tibor tanító, Legányi Norbert tisztviselő, Vaszary Kolos és Serédi Jusztinián szintén kisiparos család szülötte volt. Nemzetiségi szempontból tekintve a kongregáció összetételét, érthető, hogy amíg a XIX. század közepéig bencések vezették a pozsonyi és a nagyszombati gimnáziumot s ameddig az ország határai közt sok nemzetiség lakott, addig a magyar származású bencések mellett sok német, szlovák és horvát anyanyelvű is volt. Azok nagyobb része aztán hozzáhasonult a magyar környezethez, annak hatása alatt magyarrá vált. Közöttük első helyen említhetjük a horvát családból született Kruesz Krizosztomot s a német Rómer Flórist, aki a szabadságharc egyik legodaadóbb katonája volt. De voltak olyanok is, akik ragaszkodtak a családi hagyományaikhoz, népi tradícióikhoz. így a Panonhalmán évtizedeken át vezető állást betöltő szlovák Czinár Mór sohasem tudott lelkesedni a magyar szabadságért s az 1860 körül osztrák kolostorba költözött 5 rendtárs közül is csak Ballay Valér volt magyar származású. A kongregáció alkotmánya, kormányzati problémái; Kruesz főapát demokratizmusa; az 1921. évi statútumok A mai magyar bencés kongregáció szervezete sok tekintetben eltér a külföldi bencés kongregációk szervezetétől, minek okát a speciális magyar viszonyokban, azok történeti fejlődésében láthatjuk. Az 1802. évi visszaállító levél a magyar bencés rendet az eltörléskor, 1786-ban fönnálló viszonyok közé helyezte vissza. -873