Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

álló egyházi — köztük a bencés — jövedelmeket is arra!elé irányították. Somogyi Dániel főapát nem maradt tétlen. 1796-ban ugyan eredménytelenül fordult az ifjú Ferenc királyhoz (1792—1835) és öccséhez, József nádorhoz (1796—1847), az 1800-ban Chiaramonti Barnabás bencés apátból lett VII. Pius pápát mégis nagy bizalommal kereste föl gratuláló és kérő soraival. A pápa megígérte támogatását, s amikor Napóleon 1801. február 2-án megkötötte Ferenccel a lunevillei békét, meg is kérte a királyt a magyar bencés rend visszaállítására. Bár erre Ferencben is megvolt a hajlandóság, mégis egy év telt el, míg a szándék meg tudott valósulni. A tárgyalások azért vettek annyi időt igénybe, mert a bencésekével a ciszterciek és a premontreiek visszaállítását is kapcsolatba hozták. József nádor június 17-i fölterjesztésében a magyar ifjúság jobb nevelése és oktatása címén kívánta azok visszaállítását. Somogyi főapát június 29-én el is vállalta a komáromi gimnázium átvételét. Mivel aztán az a vélemény alakult ki, hogy a visszaállításra nem az országgyűlés, hanem főkegyúri jogánál fogva az uralkodó illetékes, november 19-én a király adta ki az arra vonatkozó elvi döntését. A részletek megtárgyalására József nádor december 15-ére hívta össze azt a budai értekezletet, melyen a 3 érdekelt rend és az állam képviselői jelentek meg. Mivel október 20-án meghalt Somogyi főapát, a bencéseket az egyetlen életben lévő apát, Novák Krizosztom és 5 rendtársa képviselte. Az összefoglaló és befejező tárgyalás a bécsi államtanácsban 1802. március 7-én folyt le, ahol Somogyi János, a meghalt főapát unokaöccse, nagy rokonszenvvel ismertette az ügyet. Fölfogását nemcsak az államtanács, hanem az uralkodó is magáévá tette s így másnap megjelent a királyi resolutio, mely a bencés, ciszterci és premontrei rend visszaállításáról, annak föladatáról, intézményeiről és javairól részletesen intézkedett. A szerzetet március 12-i dátummal értesítették a legfölsőbb elhatározásról. E szerint a visszaállítás azért történt, mert a király így akart gondoskodni „az istentisztelet előmozdításáról és az ifjúság helyes neveléséről és oktatásáról". Erre a célra visszaállította a fő- és fiókapátságokat azokkal a birtokokkal, melyekkel azok az 1786-ban történt eltörléskor rendelkeztek. Ennek értelmében a főapát püspöki joghatóságot gyakorol egyházmegyéjében, a rend a nagyszombati, pozsonyi, soproni, kőszegi, győri, komáromi, esztergomi, székesfehérvári, pécsi gimnáziumot és a pápai grammatikai iskolát ellátja tanszemélyzet-870