Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

telete Hazámban nevekedjen és annak oltalma halálomban reám is el-ki terjedjen. Amen." Vajda műveinek többek közt nagy értéke tősgyökeres, zamatos magyarsága, amiben messze fölülmúlta kortársa, az irodalomban sokat dicsért Bessenyei György stílusát. Rajta kívül Hollósy Egyed adott ki több munkát. Néhány beszédje és költeménye mellett kétszer is (1802, 1805) megjelentette a „Kintsem-adta — Egymással való barátságos beszélgetés" c. munkáját. Ezen beszélgetések keretében a hitetlenség és erkölcstelenség növekedésén elmélkedett a szerző, támadta a fölvilágosodást, a racionalizmust, mert a magyarság jövőjét, „kintsét", az ifjúságot féltette az illuminátusoktól. Néhány hitbuzgalmi nyomtatvány is jelent meg korszakunk második felében. Ilyen volt Koptik apát több német és magyar nyelvű füzete, melyek a celli zarándokhely kialakulását s a vele kapcsolatos ünnepségeket ismertették 1747 körül. Pausz Ámánd celldömölki plébános „Kis Czelli Szarándok"-ában (1797) a búcsújárás célját és helyes módját magyarázta. Ebben a kapcsolatban említhetjük meg, hogy Imrech Imre magyar származású st lambrechti bencés, mariazelli gyóntató — ami Koptik is volt — a nagy Mariazellről s annak csodáiról adott ki 1753 és 1766 között egy háromkötetes magyar nyelvű művet — nyilvánvalóan a magyar zarándokok használatára. Természetes, hogy a kinyomattatás ténye nem jelentett különlegesebb tudományos és irodalmi fémjelzést, mert igen sok — tán értékesebb — munka is kéziratban maradt. Ilyenek voltak Somogyi Dániel és Vajda Sámuel dogmatikus és morális jellegű dolgozatai. A pannonhalmi kézirattár anyaga bőségesen bizonyítja továbbá, hogy a bencés hitszónokok igyekeztek és tudtak beszélni a néphez. Kitűnő, temperamentumos szónok volt a fiatalon elhunyt Maracskó Anzelm (f 1741); Zsoldos Xavér 6, Kuti Dénes 5 kötet beszédet hagyott hátra. Az utóbbi mindig latinul dolgozta ki a magyarul elmondott beszédeit. A német nyelvű predikációs kódexek közül az egyiket győri születésű Sonntag László állította össze, aki Modorban, majd Pannonhalmán működött. Az egyházjog, egyházzene s latin költészet Pannonhalmán Az egyházjog művelői közt említést érdemel Wenzl Alfonz, aki Pannonhalma kivételes jogi állását igyekezett megvilágítani. Mivel azonban fölfogása nem mindenben egyezett meg Karner főapátéval, munkája főapáti „index"-re került. Kovács Rupert -800