Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

kellett építeni az új apátságot és levéltárt s gondoskodni kellett magyarul tudó konventtagokról. A kezdet nehézségein Sajghó főapát úgy segítette át a Göttweigtől függő apátságot, hogy 1757-ben két hozzáértő pannonhalmi bencést bocsátott a hiteles hely rendelkezésére. A hiteles hely újjászervezésével a levéltár rendezése is megtörtént. Eredetét tekintve a pannonhalmi levéltár két részből áll. A rendi levéltár a pannonhalmi jogokra és birtokokra, személyi és fegyelmi ügyekre vonatkozó anyagot foglalta magában, a hiteleshelyi, az „országos" levéltár pedig a hiteleshelyi ténykedéssel létrejött iratokat tartalmazta. A kétféle levéltárt egyébként együtt kezelték. Mielőtt a török 1594-ben elfoglalta volna Pannonhalmát, a levéltárat Henkel Lázár gazdag bécsi polgár őrizetére bízták, aki azt 1610-ben juttatta vissza Himmelreich György kommendátornak, aki aztán a biztonságosabb győri házában őrizte. A halálát követő éven főapáttá lett Pálffy Mátyás a levéltárat is birtokába vette. A levéltár azóta majdnem egy századon át a győri ,,Apátúr-ház"-ban volt, honnét csupán a török utolsó, 1683. éivi támadása idején menekítették a bécsi bencés apátságba. A sok viszontagság ellenére is épségben megőrzött levéltárat 1724-ben Sajghó főapát ismét Pannonhalmán helyezte el. Mivel a fölszabadulást nyomon követte a birtokügyek országos rendezése, a levéltárt is könnyen használható állapotba kellett hozni. Bár úgy látszik, hogy bizonyos rendezési munkálatok már 1676 körül is folytak, a nagy munkát Karner Egyed és Göncz Celesztin végezte az 1689-et követő években. A tatárjárás előtt készült s az addig kapott pápai és királyi oklevelek másolatait tartalmazó „Liber Ruber"-rel szemben a két vaskos kötetet jelentő „Liber Niger"-t szerkesztették meg, melybe a rendi levéltár anyagát másolták. Amellett elkészítették az egyes oklevelek önálló másolati példányait s azok személy- és helymutatóját is. De a rendezési munkálat azután is folytatódott s 1724-ben a rendi levéltár fontosabb részét 72 capsába foglalták, amin belül az abc betűivel jelölték az egyes darabokat. 1768-ban királyi rendeletre elkülönítették a rendi és a hiteleshelyi levéltár anyagát. A zalavári apátság a vasvári káptalantól 1758-ban nemcsak a zalavári, hanem a kapornaki apátság egykori okleveleit is átvette. -798