Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

óvári Haasz Ámándot pedig Salzburgba küldte s ez utóbbi hat évig tanulta ott a bölcsészetet és a hittudományt; Lendvay főapát Karner Egyedet először Nagyszombatba, aztán Salzburgban taníttatta. Bölcselet és hittudomány Pannonhalmán; disputák, próbapredikációk és színi előadások; a főiskola szellemisége, zenei kultúrája, egyetemi jellege Gencsy Egyed főapát már Pannonhalmán igyekezett főiskolát létesíteni. Ezért 1694-ben filozófiai kurzust szervezett, melynek 8 tagját a niederaltaichi Resch János, a filozófia s az államés egyházjog doktora tanította. A növendékek három évfolyamban ismerkedtek meg a logika és dialektika, a fizika és etika s végül a metafizika anyagával. Resch alapvető munkásságát aztán Karned Egyed, majd 1699-től (mikor Karner főapát lett) Haasz Ámánd folytatta. Az akkori főiskolai életnek jellegzetes eseménye volt a vitatkozás, a disputa, melyen az egyik rész védte, a másik pedig támadta a fölállított tudományos tételeket. Az elsőt, a logikait már 1695. július 15-én megrendezték a pannonhalmi ebédlőben. A két óra hosszat tartó vitában két pannonhalmi növendék volt a védő, a győri ferences házfőnök és hitszónok pedig a támadó. Az 1696. február 22-én 8 órától 12-ig vitatkoztak egyes fizikai tételeken, ahol az objekciókat, az ellenvetéseket a győri Samalovics jezsuita, Keller Gergely jónevű pannonhalmi teológus és két ferences tette. Ugyanazon évben Lancsics Bonifác Resch professzor kíséretében Győrbe ment, ahol ugyancsak egy jezsuita és két ferences támadásaival szemben kellett megvédenie tételeit. Ezeknek a vitatkozásoknak a célja nemcsak a materiális tárgyú tudás bemutatása volt, hanem annak bizonyítása is, hogy ismereteiket különféle körülmények közt formálisan alkalmazni is tudják. Az életre nevelést szolgálta a korán kezdett prédikálás is. Az elsőt, a próbapredikációt rendszerint zárt körben, az ebédlőben tartották, a következőket azonban már a nyilvánosság előtt, a templomban, noha még teológiát nem tanultak. Lancsics csak I. éves „logikus" volt, amikor már nyilvánosan kellett beszélnie. Ezt, a ma már szokatlan jelenséget megérthetjük, ha tudjuk, hogy nemcsak a XVII., de még a XVIII. század elején is elég gyakran szerepeltek azok a civil férfi „licenciátus"-ok, akik püspöki — bencés falvakban főapáti — engedéllyel keresztel-786