Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

ma 15 osztrák és bajor (a bécsi skót, göttweigi, melki, altenburgi, maria-zelli, seitenstetteni, garsteni, gleinecki, lambachi, kremsmünsteri, mondseei, salzburgi, regensburgi, ober- és niederaltaichi) apátsággal állott imaszövetségben. Külön említést érdemel St Lambrecht, melynek támogatását ismételten élvezték «a magyar bencések. Az erkölcsi alapvetés munkáját tehát Magger végezte. Az 1652. évi tűzvész jó alkalmul szolgált arra, hogy a várőrséget a főapát kitelepítse a fölső várból, a tulajdonképpeni monostorból, ami által a szabályszerű szerzetesi élet nagy akadályát hárította el. Az általa vetett alapon épített tovább Lendvay Piacid főapát, amikor a török kiűzése s a harcok befejezése után a katonaélet teljesen megszűnt Pannonhalmán. Az 1694-ben kiadott „Charta caritatis"ban a Regula, a konstitúciók és elődei rendelkezései nyomán újra rendtársai elé tárta a bencés élet célját, eszközeit, formáit s rámutatott arra, hogy mindannak az Isten és abból fakadóan a testvérek szeretetére kell irányulnia. A korszak magyar bencéseinek napirendje lényegében a következő volt. Hajnali 4 órakor kezdték a Matutinumot és Laudest, ami után elmélkedést és lelki olvasást folytattak, 6 órakor a Prímát és a Capitulumot tartották. Utána szabad idő volt, ami alatt magánmiséket, tanulmányokat, egyéni munkát végeztek. 9 órakor kezdődött a Tertia, majd a konventmise és végül a Sexta. 11 óra körül volt az ebéd, amit a Nona, majd recreatio, illetőleg szabad foglalkozás követett. A Vesperást vagy a recreatio után vagy 3 órakor imádkozták, ami után újra munkaidő jött. 6 óra tájt fogyasztották el a vacsorát s utána ismét társalgás, recreatio következett. A napot a 8 órakor végzett Completoriummal fejezték be. Ebből a napirendből világosan látható, hogy korszakunk pannonhalmi élete — főleg a XVIII. században — igazi monasztikus élet volt, minek gerincét az istentisztelet alkotta. Hétköznapokon a Matutinumot, a Laudest és a kis hórákat recitálták, a Vesperást és a Completoriumot pedig choralis modorban énekelték. Vasárnap és ünnepnapokon a Te Deumot, az evangéliumot és az oratiót orgonával kísérték, a Vesperást orgona, üst és trombita kíséretében figurálisán, több szólamra énekelték. Vasár- és ünnepnapok konventmiséjén gregorián ének volt. Nagyobb ünnepeken viszont „missa figurális"-! tartottak orgonával, üsttel, trombitáyal és többszólamú énekkel. A két alapító — Szt Benedek és Szt István — ünnepén még győri zenészek is szerepeltek. Az V. Pius, illetőleg V. Pál liturgikus reformjai következté-782