Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

sításra 1702-ben robbantotta föl a katonaság. Mivel aztán a göttweigiek úgy találták, hogy a mocsaras területen fekvő Zalavár újjáépítése sem egészségi, sem közlekedési szempontból nem kívánatos, elhatározták, hogy az apátságot a tőle kb. 10 km-re lévő Zalaapáti nevű községükbe telepítik át. A régi falusi templomhoz támaszkodó, szokásos formájú, négyszögletes alaprajzú új monostort 1753-ban kezdték építeni. Az 1751-ben újra hiteles helynek nyilvánított konvent levéltárát különös gonddal díszítették s annyira biztosították, hogy az 1774. évi tűzvész sem ártott neki, mely pedig az apátságot a templommal együtt elhamvasztotta. A réginél sokkal díszesebb s 5 oltárral fölszerelt új, immár apátsági templom jórészt a zalavári romok köveiből készült 1777—81 között, a monostor építése pedig 1784-ben fejeződött be. Korunk bencés szociográfiája Pannonhalma és apátságai fölépülésével párhuzamosan haladt azok benépesítése. Természetes, hogy a XVII. század szűkös anyagi viszonyai közt lassú volt a fejlődés. Említettük, hogy Pálffy főapát 10 tagú konventtel kezdte az új életet s ez a létszám 1660-ig is csupán 15-re, 1680-ig pedig 28-ra emelkedett, melyhez még néhány növendék és laikus testvér csatlakozott. S a következő, a török és a Rákóczi-féle harcokban eltelt emberöltő alatt ez a létszám is nem hogy gyarapodott volna, hanem inkább fogyatkozott. 1701-ben 20 fölszentelt mellett 7 növendék és 4 újonc, 1711-ben 19 presbyter s néhány teológus és novícius tartozott Pannonhalmához. A következő évtizedek azonban ebben a tekintetben is örvendetes fejlődést hoztak. 1768-ban 81, 1786-ban — a kormányzat akadályozó törekvései ellenére is — 91 volt a magyar bencés kongregáció tagjainak száma. A bencések társadalmi és nemzetiségi származását tekintve úgy látszik, a XVII. században még nagyobb volt a magyarság arányszáma, mint a XVIII.-ban, amikor az ország lakosságának megoszlása is a különféle nemzetiségek irányában tolódott el. 1680-ban 20 magyar mellett 7 német, 3 szlovák és 1 lengyel anyanyelvű volt, 1701-ben a 18 magyar után 8 német és 5 szlovák származású következett. Születési helyükre nézve Győr megye vezetett a szomszédos dunántúli (Vas, Veszprém, Moson, Komárom, Sopron) megyék között, de a felvidéki (Pozsony, Nyitra, Trencsén) megyék is képviseltették magukat. A falvak fiai mellett nagy számban -778